„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Bűncselekmény még nem futott be ilyen karriert: míg 1980-ban 49, 1997-ben több mint hússzor annyi, 1065 önbíráskodás vált ismertté. Ez a szám az utóbbi évekre 600 körülire (tavaly 645-re) csökkent ugyan, a nagyságrend azonban állandósulni látszik – mondta lapunknak Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. A minapi vácszentlászlói bormérgezés azonban – a nagy vihart kiváltó ügyben emberölés gyanújával nyomoznak, miután a gazda fagyállót tett a borába, amitől egy tolvaj az életét vesztette – a szakemberek szerint is a súlyosabbak közé tartozik, hiszen emberéletet követelt. Az efféle esetek laikus szóhasználattal a bosszúhoz hasonlítanak (a vácszentlászlói borospincébe előzőleg többször betörtek), nem mindig egyszerű ugyanakkor az úgynevezett megelőző jogos védelem elhatárolása az önbíráskodástól. Feltehetően hosszan folyik majd a jogászkodás, hogy amit a gazda tett, emberölés-e – azaz kívánta-e a tolvaj halálát – vagy „csak” halált okozó testi sértés.
Tomcat és a csalibicikli. Fennakadtak.
Tolvajkergetok.hu
A közösségi oldalak hozzászólásait böngészve egyértelmű a megvádolt gazdával szolidaritást érzők túlsúlya: legtöbben úgy ítélik meg, hogy a saját otthonában azt pancsol bárki, amit akar, a tanulság szerintük az, hogy nem kell lopni. Finszter Géza kriminológus, a Belügyi Szemle szerkesztője ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a jogos védelem 2009-es kiterjesztése is csak olyan „megelőző csapásokat” tesz lehetővé, amelyek nem alkalmasak az élet kioltására. Ráadásul az ilyen eszközhöz folyamodó polgárnak is figyelmeztetnie kell a veszélyekre; erre a leggyakoribb példa „A kutya harap” tábla. Csakhogy a borosgazda alighanem akkor sem lélegezhetne fel, ha halálfejes matricát ragasztott volna a hordóira: a veszélyes anyagok tárolására vonatkozó (a kémiai biztonságról szóló) törvény szerint ugyanis az efféle kemikáliákat, vegyszereket tilos az eredeti csomagolásából másba áttölteni, különösen nem élelmiszer-tároló edényekbe. Egy borász esetében így adott esetben a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztetés gyanúja is felmerülhet.
A jog az ősközösségi magánbosszútól fejlődött az állami igazságszolgáltatás irányába – mondja Nagy, elismerve ugyanakkor, hogy a konkrét eseteket vizsgálva éppen arra derülhet fény, hogy olykor az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, így az eljárások lassúsága és körülményessége vezet az önbíráskodáshoz. Nem állt meg a puszta fenyegetésnél a kesznyéteni uborkás gazda sem, aki 2008-ban a veteményesét védte házilag barkácsolt, erősáramú „villanypásztorral”. Bár a három tolvaj egyike meghalt, kettő pedig súlyosan sérült, a gazda esetében a bíróság is „megértőnek” tűnt: az idős férfi csak megrovást kapott. Súlyosabban, két év szabadságvesztésre ítélték azt a tiszalúci férfit, aki azért vezetett a kerítésébe áramot, mert idegesítette, hogy a falubeli gyerekek felmásznak a disznóól tetejére, és ledobálják a cserepeket (a gyerekek könnyű sérüléseket szenvedtek).
„Teljes régiók maradtak magukra” – utal arra Finszter, hogy az emlékezetes esetek Magyarország legszegényebb tájain történtek. A Teve utcában központosított rendőrség a legfontosabb ügyekkel: szervezett bűnözéssel, terrorizmussal foglalkozik – több-kevesebb sikerrel –, míg a helyi közbiztonságot kikezdő esetek jobbára felderítetlenek maradnak. Finszter szerint az önkormányzati rendőrség jelentene megoldást, csakhogy az államigazgatás átalakítása éppen ellenkező, az önkormányzatok jogkörét szűkítő irányba halad.
Az űrre le is csapnak civil vagy annak látszó közösségek. Kezdetben ilyennek kívánt látszani a Magyar Gárda és annak számos utódszervezete, bár aktív együttműködése a Jobbikkal, szélsőséges ideológiája miatt a kriminológusok politikai erőszakszervezetként jellemzik a mundéros társulatot. Más a helyzet a szélsőjobbosként emlegetett blogger, Polgár Tomcat Tamás városi gerillaakciójával, a kerékpártolvaj-keresésből a jelek szerint alternatív igazságszolgáltatóvá formálódó Tolvajkergetők online csoporttal. Tomcaték eredetileg nyomkövetővel felszerelt bicikliket helyeztek ki csalinak, és az így lefülelt tolvajokat igyekeztek rendőrkézre juttatni. A videókon dokumentált akciók egy része nyomozássá alakul: a felvételek alapján, kommentelők-szimpatizánsok segítségével nem egy esetben maguk eredtek a vélelmezett orgazdák nyomába, sőt 37 ezres rajongótáború Facebook-oldalukon újabban egyéb jogsértések (telefontolvajlás, állatkínzások) elkövetőinek felkutatására is buzdítanak. A Tolvajkergetők megítélése és a rendőrség hozzáállása is ellentmondásos: többtucatnyi büntetőeljárás indult a csapat információi alapján, de adott esetben a tagok ellen is, amikor például egy-egy akció tettlegességgé fajult.
A jogalkalmazás és a jogalkotás a jelek szerint vette a társadalom üzenetét, a szaporodó eseteket éppúgy, mint az elkövetők iránti érezhető rokonszenvet. A rendszerváltás előtt legfeljebb egy év szabadságvesztéssel büntetendő önbíráskodás a kilencvenes évek eleje óta alapesetben 5, minősített esetben akár 8 év szabadságvesztéssel sújtható. Enyhült a szigor ugyanakkor a jogos védelem megítélésében: a bíróságok – Nagy kutatásai szerint – már a törvényi lazításokat megelőzően is elfogadtak olyan élethelyzeteket, amelyeket korábban nem. A kesznyéteni eset nyomán született 2009-es Btk.-módosítás, majd az új kódex már a passzusokban is tágabb lehetőséget ad az önvédelemre. Hack Péter, az ELTE docense ugyanakkor káros rendpártiságként értékeli, hogy a vagyon ellen támadónak az élete is elvehető. A két kriminológus megértőbb a változtatásokkal, Finszter például hangsúlyozza: a tulajdon védelme a tulajdonos felelőssége is, ennek ellenkezőjét, a karhatalom mindenhatóságát éppen a rendpárti diktatúrák szokása elhitetni a polgárokkal.
