szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Földrengés volt vasárnap hajnalban a Nógrád megyei Cserhátsurány közelében, a rengéseket az obszervatórium közleménye szerint a lakosság érzékelte, és károkról is érkezett bejelentés.

A 2 óra 34 perckor mért első földmozgás a Richter-féle skálán 4,4-es erejű volt, majd azt egy újabb, 3,4-es rengés követte 2 óra 48 perckor - közölte az MTI-vel a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma. "A földrengéseket a lakosság érzékelte. Az első rengést követően az epicentrum közeléből károkról is érkezett bejelentés" - áll az obszervatórium közleményében. Gráczer Zoltán szeizmológus az MTI kérdésére elmondta, hogy a rengéseket a hozzájuk érkezett bejelentések alapján 64 településen, köztük Budapesten is lehetett érzékelni. Hozzátette, hogy az első rengést követően kisebb károkról kaptak hírt a lakosságtól Balassagyarmatról, Borsosberényből, Cserhátsurányból, Érsekvadkertről, Magyarnándorról, Tahitótfaluról és Vácról. 

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére 38 jelzés érkezett, de személyi sérülésről, épületkárról nem kaptak bejelentést - tájékoztatta az MTI-t a testület szóvivője. Angyal Eszter elmondta, hogy a földmozgást 12 településről - Csitárról, Érsekvadkertről, Szátokról, Balassagyarmatról, Nógrádból, Szécsényfelfaluról, Ilinyből, Salgótarjánból, Nógrádmegyerből, Borsosberényből, Galgagutáról és Szentéről - jelezték lakosok. A szóvivő egy intézkedésről számolt be: Balassagyarmaton vakolat hullott a járdára egy épületről, a veszélyt a balassagyarmati tűzoltók szüntették meg.

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán kora reggel közöltek szerint a rengés méretéből adódóan a következő hónapokban utórengésekre lehet számítani az epicentrum környezetében, ezek helye és mérete azonban nem jósolható meg. A hasonló méretű érsekvadkerti földrengést az intézet adatai szerint három érezhető utórengés követte, amelyek közül a legnagyobb magnitúdója elérte a 3,6-os értéket.

Sokszor megesik, de nem veszélyes

Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, a szeizmológiai hálózat évente 100-120 kisebb (2,5-es magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrál, ezek nagy része nem éri el az érzékelhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, károkat nem okozó földmozgásra lehet számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6-os magnitúdójú földrengés 40-50 évente történik. A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a Richter-skála szerint 6,2 erősségű földrengés 250 éve, 1763. június 28-án volt. A Komáromot érintő elemi csapás következtében a város valamennyi háza megrongálódott, a halottak száma 63, a sebesülteké 102 volt.

A Richter-skála szerint 3-asnál erősebb földrengések az utóbbi öt évben:
    2009. november 25. - A Veszprém megyei Peremarton közelében keletkezett 3-as erejű földrengést a lakosság is érzékelte, de károkról nem érkezett bejelentés.
    2010. május 25. - A Pest megyei Tápiószele közelében a Richter-skála szerinti 3,1-es erősségű földrengést észleltek.
    2010. augusztus 17. - A Baranya megyei Sellye közelében a Richter-skála szerint 3-as, illetve 3,1-es magnitúdójú földrengés volt. Ugyanezen a napon Miskolctól pár kilométerre délre is rengett a föld 2,5-es erősséggel.
    2010. augusztus 19. - A Richter-skála szerint 3-as erősségű rengés történt 15 kilométerre a borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól.
    2010. augusztus 27. - A Richter-skála szerinti 3-as erősségű földrengés történt a Vas megyei Körmend térségében.
    2011. január 29. - Földrengés rázta meg a Dunántúlt és Budapestet. A Richter-skála szerinti 4,7-es rengés epicentruma Oroszlány térségében volt. Az épületekben kisebb károk keletkeztek, senkit nem kellett kiköltöztetni. Január 30-31-én több kisebb utórengés követte a földmozgást.
    2011. július 11. - A Richter-skála szerinti 3,7-es erősségű földrengés volt Oroszlánytól 15 kilométerre délkeletre. A rengés epicentruma Gánt és Csákvár között volt.
    2011. november 2. - A Richter-skála szerint 3,8-es erősségű földmozgás volt Győr-Moson-Sopron megyében, Kóny és Ikrény térségében.
    2013. február 16. - A Richter-skála szerinti 3,5-es erősségű földrengés volt a Heves megyei Füzesabony és Heves térségében.
    2013. április 23. - A Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. Személyi sérülésről nem érkezett bejelentés, viszont épületkárokat jeleztek Heves városából, valamint Petőfibányáról, Füzesabonyból, Erdőtelekről, Tenkről és Tarnabodról is.
    2013. május 18. - Ismét Tenken volt 3-as erősségű földrengés. Három hónap alatt már harmadszor rengett a föld Tenken, ezúttal kisebb anyagi károk keletkeztek több ingatlanban.
    2013. június 5. - 4,2-es erősségű földrengés volt a Nógrád megyei Érsekvadkert térségében, a földmozgást Balassagyarmaton, Vácon, Esztergomban, Budapesten és Székesfehérváron is érzékelni lehetett. A földrengés során csaknem száz épület sérült meg a nyugat-nógrádi Szátok és Tereske községekben.
    2013. július 2. - 3,6-os erősségű földrengés volt a Nógrád megyei Szátok község térségében. A földmozgás, amely a június 5-i érsekvadkerti rengés utórezgése volt, ezúttal nem okozott károkat.
    2013. augusztus 15. - 3-as erősségű földrengést észleltek a Baranya megyei Felsőszentmárton közelében. Károkról nem érkezett bejelentés.
    2013. október 19. - A Richter-skála szerinti 3,3-as földrengést mértek a Komárom-Esztergom megyei Bábolna térségében.
    2013. december 1. - 3,3-as erősségű földmozgás volt a Baranya megyei Máriakéménd közelében. Károkat ezúttal sem jelentettek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!