Védenceik bizonyítottság hiányában történő felmentését kérték az ügyvédek a Prisztás-gyilkosság ügyében folyó tárgyaláson hétfőn a Fővárosi Törvényszéken.
A büntetőperben P. Tamást és két társát a több mint másfél évtizeddel ezelőtti Prisztás-gyilkossággal vádolja az ügyészség. P. Tamást az emberölés megrendelésével vádolják, F. Ferencet azzal, hogy a bűncselekmény helyszínére csalta Prisztás Józsefet, míg H. Istvánt azzal, hogy 1996. november 1-jén lelőtte a vállalkozót. A bűncselekményben való részvételt mindhárman tagadják.
Az ügyvéd perbeszédében azt mondta, sem a bizonyítékok, sem a tanúvallomások nem igazolják, hogy P. Tamás rendelte volna meg az emberölést, nem volt érdekelt benne. Példaként említette, hogy ellentmondásosak voltak a tanúvallomások a gyilkosság motivációját illetően, a felek között nem volt konfliktus, és a hagyatékból sem került semmi P. Tamáshoz, anyagi haszna nem származott Prisztás József halálából.
A védő hiteltelennek és használhatatlannak nevezte a Prisztás üzleti köréhez tartozó tanúkat, akik szavai szerint az idő múltával rendszeresen változtattak egy kicsit az általuk elmondottakon.
Véleménye szerint az ügyészség kombinatív módon alkalmazza a vallomásokat, a vádat alátámasztó részeket figyelembe veszi, az azzal ellentéteseket pedig elveti.
Az ügy koronatanújának számító és az elsőrendű vádlottra terhelő vallomást tevő Radnai Lászlóval összefüggésben azt mondta: a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt férfi vádalkut kötött és szabadlábra került, súlyos betegként bármit megtett volna annak érdekében, hogy szabaduljon. Az ügyvéd kétségbe vonta a vádlott szavahihetőségét.
A perben az ügyész korábban fegyházbüntetést és közügyektől való eltiltást kért mindhárom vádlottra.
P. Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette, 2012 júliusában elfogták, és előzetes letartóztatásba helyezték. A hatóságok őt gyanúsították meg a négy halálos áldozatot követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantással (amelyben a sajtóban rendőrségi informátorként is emlegetett Boros József Károly halt meg), továbbá Seres Zoltánnak és testőrének 1999-es tahitótfalui meggyilkolásával is.
A Prisztás-ügy büntetőperében az ügyészség nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberöléssel vádolja P. Tamást felbujtóként.
P. Tamás és társainak büntetőpere továbbra is rendkívüli biztonsági intézkedések mellett folyik, a teremben - váltásban - folyamatosan a Terrorelhárítási Központ, illetve a büntetés-végrehajtás tíz maszkos, géppisztollyal felfegyverzett munkatársa vigyázta a vádlottakat.
A per a jövő héten az utolsó szó jogán tehető nyilatkozatokkal folytatódik, mielőtt a bíróság meghozza határozatát.
A városvezetés szerint nem tehettek mást, mint hogy rábólintanak a kérelemre, a lakók viszont nem akarnak a szomszédságba vegyi üzemet. Különösen az eljárást nehezményezik, mert a polgármester a testület nélkül döntött a gyártó beköltözésének lehetővé tételéről.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
