Szembemegy az alaptörvénnyel, alkotmányossági elvet sért a három csapás törvény, ezért annak megváltoztatására szólította fel az igazságügyi minisztert az Alapvető Jogok Biztosa - derül ki Székely László ombudsman állásfoglalásából, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) beadványára készített el és tett közzé február 10-én.

A jogvédő szervezet beadványában azt kérte az országgyűlési biztostól, hogy állapítsa meg, a „három csapás” alkalmazása sérti a jogállamiságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezért ellentétes az alaptörvénnyel. Az alapvető jogok biztosa szerint nem felel meg az alaptörvénynek, hogy a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre. Az alaptörvény szerint ugyanis egy büntetés mértékének a meghatározása megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között, vagyis a szabad bírói mérlegelés kizárása sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Felmerül ugyanakkor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is – állapította meg Székely László.

A „három csapás” kötelezővé teszi a bíróság számára az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását akkor, ha egy vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűntett miatt, valamint bizonyos körülmények között akkor is, ha a bűnhalmozásban szereplő tényállások közül legalább három eset személy elleni erőszak. Székely László úgy vélte, a szabályozás ellentétes az úgynevezett középmértékre vonatkozó szabállyal, amely szerint a büntetés kiszabásakor – az enyhítő és a súlyosbító körülményekre figyelemmel – a középmértékből kell kiindulni.

Ugyanakkor az ombudsman az állásfoglalásban megjegyzi: ha a „három csapás” nem kötelező opcióként, hanem végső esetben alkalmazható lehetőségként szerepelne, akkor a jogalkotói cél a hatalommegosztás elvének megvalósításával is megoldható volna. Székely László szerint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérülhet, mert a büntetés mértékét súlyosan befolyásolja, hogy külön vagy egy eljárásban születik meg az ítélet.

Példaként hozta fel azt, hogy az, aki egy játékpisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Miközben, ha valakit egy kisbolt kirablásáért elítélnek, majd utóbb kiderül, hogy még két boltot rabolt ki és újabb ítélet születik, sokkal enyhébb büntetést kap, mert az ügyeket nem egy eljárásban tárgyalták.

Szélsőséges esetként megemlítette azt, hogy ha valaki megöl három embert, nem kap automatikusan életfogytiglant. Ugyanis ez több emberen elkövetett emberölés, vagyis egy büntetőjogi tényállást. Ebben az esetben az életfogytiglan kiszabása nem kötelező, csak lehetőség a bíróság számára. Minderre tekintettel Székely László arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy az alaptörvényi követelmények érvényesítése érdekében kezdeményezze a szabályozás megváltoztatását.

Mindezzel kapcsolatban a Közigazgatási Minisztérium a hvg.hu megkeresésére közölte, hogy az alapvető jogok biztosának levelét részletesen tanulmányozzák. Ugyanakkor hozzátették: „kormányzati politikánk része a szigorú és tettarányos büntetőpolitika, ennek egyik első lépése volt a háromcsapás-törvény megalkotása, ezeken az elveken nem kívánunk változtatni.”