Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kedd délután megjelent az Országgyűlés Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága előtt.
Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.
Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke az ülés után sajtótájékoztatóján elmondta: keddre három ember meghallgatását tűzték napirendre. A testület délelőtt mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával. Délutánra meghívták Vajtó Lajost és Laborc Sándort. Az üzletembert három ismert címén értesítették, de mindenhonnan visszajöttek a meghívók. "Úgy látta jónak, hogy szabálysértést kövessen el, s nem jelent meg" – jegyezte meg Mile Lajos.
Mile: Laborc alaposan és érdemben válaszolt
Az LMP-s politikus azt mondta: Laborc Sándor felkészült a keddi, újbóli meghallgatására, alaposan és érdemben válaszolt a bizottság kérdéseire. Mile Lajos hozzátette: néhány dolog valamivel tisztább és világosabb, mint korábban, de az üggyel kapcsolatos alapkétségeit nem oszlatta el.
A ténymegállapító albizottság munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt – folytatta. Több meghallgatást már nem terveznek. Az eddig összegyűjtött információkat összesítik, és február végére elkészítik a jelentést. Mile Lajos hangsúlyozta, hogy amit elvégeztek, nem értéktelen, de "botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának", hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy".
Kijelentette: az már most leszűrhető, hogy a vizsgált időszakban – a 2008-as találkozók idején – nem voltak "felhőtlenek" a viszonyok a rendvédelmi szerveknél és titkosszolgálatoknál, és ez nemcsak bizalmatlanságot jelentett, hanem Mile Lajos megítélése szerint a szabályok hiányosságát, szervezetlenséget is. Megállapítható, hogy a politikai irányítás sem volt hibátlan – tette hozzá.
A 90-es évek elejég kell visszamenni
Mint mondta, ezzel együtt sem tárták fel az alapokat. Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell.
Mile Lajos bízik benne, hogy a munka, amit elvégeztek, és a jelentés, amelyet elkészítenek, alapot jelenthet a jövőre nézve, továbbá az új parlamenti ciklusban "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát.
Hozzátette: ez csak akkor lesz sikeres, ha a politikai elitben is meglesz az elszántság a szembenézésre. Ugyanis – mint megjegyezte – az akkor kialakult "együttműködés" a mai napig érezteti hatását, s ebben a politikának is szerepe van.
Portik nem volt segítőkész, de érdemes volt meghallgatni
Mile Lajos korábban Portik Tamás meghallgatásáról azt mondta: válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre "nem emlékezett". Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja úgy nyilatkozott: megítélése szerint nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni. Ugyanis – mint a képviselő kiemelte – volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest.
A fideszes képviselő arra is kitért: eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutattak arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell – és kellett volna "a szocialista kormányok alatt is" – fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" – jelentette ki Kocsis Máté.
Portik Tamást múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélték felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Decemberben a nemzetbiztonsági bizottság február 28-ig meghosszabbította a ténymegállapító albizottság mandátumát.
Múlt kedden Mile Lajos a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell – méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve – az Energol Rt. és az olajszőkítés ügyeinek felgöngyölítését, fel kell deríteni, hogy kik és milyen mértékben voltak érintettek. Hozzátette: vizsgálni kell a korabeli szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a vám- és pénzügyőrök érintettségét, továbbá azt, hogy esetleg mely politikusok és milyen szinten voltak benne az olajszőkítéses ügyekben.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
