Vagy az útlevél volt hamis, vagy az a dokumentum, amit Simon Gábor bemutatott a kiállító hatóságoknak, de az sem zárható ki, hogy egy ügyintézőt lefizetve jutott az útlevélhez – mondta a hvg.hu-nak egy hamisított okmányok felismerésével foglalkozó, egy magyar külképviseleten jelenleg is szolgálatot teljesítő, neve elhallgatását kérő diplomata. Forrásunk szerint az afrikai országok által kiállított úti okmányok egy része gyatra minőségű, össze sem hasonlíthatóak az európai országok dokumentumaival, így könnyebben is hamisíthatóak.

A 240 millió forintos ausztriai bankszámláját eltitkoló Simon Gábor ellen újabb ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja. Az ügyészség szerint az MSZP korábbi elnökhelyettese rendelkezett egy afrikai országban kiállított útlevéllel is, melyen saját személyi adatai szerepeltek. Ezzel megkereste egy ismerősét, aki Simon kérésére egy magyar banknál bankszámlát nyitott. Simon így azzal is gyanúsíták, hogy felbujtóként közokirat-hamisítást követett el.

A Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábort március 10-én vette őrizetbe, egy nappal később pedig kezdeményezte az előzetes letartóztatását. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a meghallgatást március 12-én tartják.

30-50 ezer euró egy útlevélért

Maga az útlevél valódi volt, de hamis adatokat tartalmazott – értékelte a helyzetet a hvg.hu-nak Suha György, a Gambiai Köztársaság budapesti tiszteletbeli főkonzulja, a Magyarországon Akkreditált Tiszteletbeli Konzuli Testület elnöke. (Suha a hazai közéletben is aktív: korábban Horn Gyula személyes sajtótitkára, tavaly a Schmuck Andor-féle MSZDP főtitkára volt – a szerk). Szerinte iparággá vált az afrikai országok útleveleivel, állampolgárságával való üzletelés. „Hat-nyolc évvel ezelőtt állt rá erre hazánkban egy magát üzletembernek kiadó férfi, W. Tamás. Kihasználta, hogy a nyugat-afrikai Bissau-Guinea rettenetesen szegény ország, nincs központi hatalom, hatalmas a korrupció. Az irányítást két kábítószer-maffia tartja a kezében.”

Szerinte W. Tamás eleinte ikresített rendszámokkal foglalkozott, vagyis olyan egyedi azonosítókat hozott Magyarországra, amelyek kint regisztrálva voltak. W. Tamás a rendszámhoz papírokat is szerzett a regisztrációs adó és a vám megkerülésére. Suha úgy tudja, hogy W. Tamás CD-s és CC-s rendszámokkal is üzletelt, majd okmányokkal, civil, illetve diplomata-útlevekkel kereskedett. Megjegyezte, formálisan az állampolgárság megszerzése nem is olyan egyszerű: az 1973-as helyi törvény rendelkezik arról, hogy állampolgárságot, ezzel ottani útlevelet csak az kaphat, aki ott született, szülei onnan származnak, esetleg helyi nőt vett feleségül, vagy 5 évig folyamatosan ott élt. Az ország útlevelében pedig az szerepel – ahogy azt a nemzetközi jog is előírja –, hogy annak tulajdonosa Bissau-Guinea-i állampolgár. Nem zárható ki, hogy W. üres – formálisan tehát valódi – útleveleket szerzett be, vett meg a korrupt afrikai országban, majd ezekbe írták be a hamís adatokat, töltötték ki az állampolgárságra vonatkozó részt. 

"W. Tamás tudomásom szerint 30-50 ezer eurót kért a diplomata-útlevelekért" – mondta a tiszteletbeli főkonzul, aki szerint „furcsa, hogy most erre mindenki rácsodálkozik, mert én magam is jeleztem ezt a problémát évekkel ezelőtt, de senki nem tett semmit". Suha úgy tudja, hogy több tucat ilyen okmány van magyar magánszemélyeknél. Szerinte Wels folyamatosan "pörgött", konzulnak adta ki magát – pedig Suha szerint bizonyítottan nem volt az –, amivel sok embert megtévesztett. Emellett a Budapest–Bamako Rali támogatója és szervezője volt, és részt vett a Charity March jótékonysági szervezet munkájában is.

Évekkel ezelőtt volt már ebből botrány – emlékeztetett Suha György. Edvin Marton zenész egy rendezvényre Bissau-Guinea-i rendszámú autóval érkezett, és így derült ki – mint arról akkor a Blikk beszámolt –, hogy az ország útlevelével is rendelkezik. Edvin Martont nem érte el a lap, hogy megtudja, miért volt szüksége a nyugat-afrikai ország okmányára.