Szombaton kezdődik a Magyarországon műjus 25-én tartandó EP-választások kampánya. A Magyarországnak jutó 21 képviselői helyért eddig 33 párt jelezte indulási szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Szombaton kezdődik az európai parlamenti (EP-) választás kampánya, az EP-ben Magyarországnak jutó 21 képviselői helyért eddig 33 párt jelezte indulási szándékát a Nemzeti Választási Bizottságnál. Áder János köztársasági elnök március 8-án írta ki a magyarországi európai parlamenti választást május 25-ére, a kampány a törvény szerint ötven nappal korábban kezdődik. A nyilvántartásba vett pártok hétfőtől már kikérhetik az ajánlásgyűjtő íveket, és már az ajánlások gyűjtését is megkezdhetik.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, Magyarország 21 képviselőt küldhet a 751 tagú strasbourgi törvényhozásba. Bodnár Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusa, az Európai Választási Szakértők Egyesületének jogi szakértője az MTI megkeresésére korábban arról beszélt, hogy az Európai Parlament az Európai Unió egyik legfontosabb szerve, amely részt vesz az uniós jog megalkotásában is.
Az Európai Parlamentnek 2014-től 751 tagja lesz, és a képviselői helyeket a 28 tagállam között arányosan csökkenő módon osztják el a lakosságszám alapján. Minden tagállamnak legalább 6, legfeljebb 96 helye lehet. A számokat az Európai Tanács az Európai Parlamenttel egyetértésben határozza meg - ismertette. Az idei választáson a legtöbb képviselőt Németország (96), Franciaország (74), az Egyesült Királyság és Olaszország (73-73) küldheti a testületbe. A legkevesebb, 6-6 képviselője Ciprusnak, Észtországnak, Luxemburgnak és Máltának lesz.
Az EP képviselőinek száma 2009-ben 785 volt. 1979-ben még csak 410 képviselői helyet lehetett betölteni. Magyarország 2009-ben 22 képviselőt választott, az idén - Horvátország csatlakozása után - 21 helyet kap. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban. Magyarországon a választási eljárásról szóló törvény szerint a köztársasági elnök ezen az időszakon belül csak vasárnapi napra, azaz május 25-ére tűzhette ki a választás napját.
Az EP tagjait az Európai Unió polgárai közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon választják. A jogi szakértő az MTI-nek arról is beszélt, hogy bár évtizedek óta napirenden van, a tagállamok mindeddig nem tudtak egységes választási rendszerben megállapodni, így minden országban a saját választási törvényük alapján tartják az EP-képviselők választását. Hozzátette: az uniós jog annyi korlátozást tartalmaz, hogy minden tagállamban arányos, listás választási rendszerben vagy egy bonyolultabb, úgynevezett egyéni, átvihető szavazatos rendszerben kell a képviselőket megválasztani.
Magyarországon a választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. Az egész ország egy választókerületet alkot, listát pártok állíthatnak, ha 20 ezer érvényes ajánlást összegyűjtenek. Minden választópolgár egy listára szavazhat. A listák kötöttek, azaz a jelöltek a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot. A 21 képviselői helyet a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, nem kaphat azonban mandátumot az a lista, amely nem kapta meg az összes érvényes szavazat legalább öt százalékát.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
