A menetben halad többek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspük, valamint Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija. A vonulók öltözete egységes: a több mint tizenkétezer zarándok mindegyike kék kabátot kapott, utalva a béke színére. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal.
Az Auschwitzba zarándoklók délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be. A nemzetközi Élet menetének elindulására az addigi esős idő után a nap is kisütött a dél-lengyelországi városba.
A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba, idén mintegy hatszázan érkeztek a megemlékezésre. Ők a magyarországi holokauszt 70. évfordulójának rendezvényei után különvonattal utaztak ide. A Budapestről indulókat diplomaták - mások mellett Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet - is kísérik.
Kattintson galériánkért!
MTI / Kallos Bea
A zarándokok a hagyományok szerint gyalog teszik meg a két tábor közötti mintegy három kilométeres utat. Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta.
A lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában - a náci Németország 1940. május 20-án hozta létre az I-es tábort, amely az azt követő években gyors ütemben bővült. Az első - lengyel - áldozatok 1940. június 14-én érkeztek ide, az iparszerű népirtás 1942 elejétől folyt a holokauszt szimbólumává vált táborban. Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millió embert deportáltak a nácik ide, túlnyomó többségük zsidó volt és a tábor gázkamráiban pusztult el. Magyarországról 1944. május 15. és július 9. között zajlottak a deportálások. Az emberek többségét Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol legtöbbjüket megölték. A lengyel parlament 1947 júliusában döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I és II. területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az UNESCO 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.
