Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott határozati javaslat indoklásában az olvasható, hogy a parlamenti szakbizottsághoz májusban érkezett megkeresés a tíz vallási szervezettől. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Szabad Evangéliumi Gyülekezet, az Evangéliumi Barátság Vallási Egyesület, a Magyar Evangéliumi Egyesület, a Mantra Magyarországi Buddhista Közösség, a Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Egyház, a Magyarországi Názáreti Gyülekezetek Hitéleti Egyesülete, a Magyarországi Bahá'í Közösség, a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége kérte egyházként való elismerését.

Az alaptörvény úgy rendelkezik ugyanis, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek, az együttműködésről pedig a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek úgynevezett bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak az állam sajátos jogosultságokat biztosít – írja az alkotmány.

Miután az említett tíz vallási közösség kérelmet nyújtott be, a szakminiszter megállapította, hogy a szervezetek megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amelyek vizsgálata az ő hatáskörébe tartozik.

Ezután az igazságügyi bizottság a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult az esetleges nemzetbiztonsági kockázati tényezők megállapítása érdekében. A testület szocialista elnöke, Molnár Zsolt azt a tájékoztatást adta az ügyben, hogy az érintett szervezetek működésével kapcsolatban nincs nemzetbiztonsági kockázat.

Az igazságügyi bizottság ezután a vallási közösségek képviselőit is meghallgatta, majd megnézték, hogy a jelentkezők megfelelnek-e a törvényben szereplő feltételeknek. Vizsgálták például azt, hogy hány tagjuk van, illetve milyen intézményeket működtetnek.

A vallási szervezetek tagjainak aktivitására, a közösség életéhez ténylegesen kötődők létszámára a 2012-re vonatkozó egyszázalékos szja-felajánlások számából is következtetett a bizottság, és arra jutott, hogy a létszámuk viszonylag alacsony, társadalmi támogatottságuk alacsony.

"Ezáltal megállapítható, hogy a felsorolt szervezetek közösségi tevékenységüket a társadalom egészére vetítve csekély hasznosulással végzik" – fogalmaznak a bizottság állásfoglalásában, amely szerint a tíz közösség az elismerés feltételeinek nem felel meg.

A szakminiszter vizsgálaton ugyanakkor „átmentek” ezek a közösségek, ezért az igazságügyi bizottságnak két javaslatot kellett a parlament elé terjesztenie: az egyik az elutasítást tartalmazó határozati javaslat, a másik – az egyházügyi törvény módosítására tett indítvány – viszont a tíz közösség egyházkénti elismerésről szól.