Nem lesz változás a magyar külpolitika irányában, folytatni fogja elődje, Martonyi János munkáját - szögezte le a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak adott interjúban Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszter. A magyar tárcavezető hétfőn egynapos hivatalos látogatást tett Varsóban, tárgyalásokat folytatott és munkaebéden vett részt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel. A konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent, Lengyelországot és Magyarországot több köti össze, mint ami elválasztja című interjút Jaroslaw Gizinski, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője készítette.

Navracsics elmondta, hogy a magyar külpolitikát továbbra is a konszenzuson alapuló hármas prioritás határozza meg: az európai integráció, a közép-európai regionális együttműködés és a határokon túli magyar kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete. Rámutatott, hogy az új kormányzati struktúrában a korábban több kormányhivatal között megoszló külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai ügyek is a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerültek. Hangsúlyozta a keleti nyitás fontosságát. Mint elmondta, az EU jelenlegi 80 százalékos részarányát a magyar exportban a jövőben 66 százalékra mérsékelnék, a fennmaradó hányad pedig az unión kívüli országokra jutna. Ez azt jelenti, hogy a nyugati piacok megőrzése mellett bővítenék a magyar gazdaság jelenlétét az ázsiai és csendes-óceáni térségben, a szovjet utódállamokban, valamint az arab és a balkáni országokban.

Navracsics szerint a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok bővítése miatti lengyel aggodalmak indokolatlanok, ha arra vonatkoznak, hogy ez nagyobb politikai elköteleződéssel járhat együtt. Magyarország továbbra is az európai közösség tagja marad, a baráti kapcsolatok fenntartása Lengyelországgal számára alapvető fontosságú - szögezte le. 

"Sikorski miniszter úrral folytatott tárgyalásaim során megerősítettem, hogy például az ukrajnai helyzetet nagyon hasonló módon értékeljük. Az eltérő értékelés az energiaellátás kérdésében mutatkozhat meg. Lengyelország ebből a szempontból jobban építhet saját energiaforrásaira, és nagyobb lehetőségei vannak az energiadiverzifikációra is. Mi igyekszünk legalábbis kiegyenlíteni az energiabeszerzési forrásokat, ezért döntöttünk a paksi atomerőmű bővítése mellett. Fontosnak tartjuk az észak-déli energiaösszeköttetés, valamint a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését is, vagyis olyan hálózat kialakítását, amely alternatívát képez az Ukrajnán keresztüli energiaellátással szemben" - hangsúlyozta.

Navracsics cáfolta, hogy az energiapolitikában Lengyelország és Magyarország, illetve Szlovákia közötti nézetkülönbségek a visegrádi együttműködést fenyegetnék. Csaknem minden energiapolitikai kérdésben egyetértés volt Sikorski és közte a varsói tárgyalásokon - húzta alá. Az egyes ügyekben megnyilvánuló eltérés a két ország eltérő helyzetéből adódik, de ez szerinte nem gyengíti a visegrádi együttműködést. Magyarország támogatja a közös európai energiastratégiára vonatkozó lengyel elképzelést, és mindkét ország kiáll az energiarendszerek összekapcsolása mellett a visegrádi csoporton belül - hangsúlyozta.

Navracsics kérdésre válaszolva kitért a lengyel lehallgatási botrány magyar politikai és vállalati vezetőket érintő részletére. Leszögezte: jogászként csak annyit mondhat, hogy egy bíróság nem vehet figyelembe illegális módon szerzett bizonyítékokat. Ezzel az alapelvvel összhangban az, amit egy nagy cég vezetője magánbeszélgetésben egy politikusnak elmond, nem lehet tárgya hivatalos reagálásnak. Annál inkább nem, hogy ilyen körülmények között időnként olyan szavak is elhangzanak, amelyeket másnap maguk a beszélgetőtársak sem vesznek komolyan - hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.