A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Bérlakásépítési tervet dolgoztak ki szakmai szervezetek, amelyben jelentős mértékű uniós forrást, kedvezményes kamatozású hitellehetőséget és kormányzati szerepvállalást szorgalmaznak.
Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke, a koncepciót bemutató sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten azonban azt is elmondta, hogy a 16 szakmai szervezet által kidolgozott terv megvalósításához szükséges lenne a kormány fogadókészségére is, de eddig a megkeresésükre nem érkezett válasz.
A kormányzati intézkedés szükségességét Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára is hangsúlyozta a tájékoztatót követő konferencián. A bérlakások építésének igényét szavai szerint az is mutatja, hogy az ipari központokban - például Győrben és Székesfehérváron - éppen a bérlakások hiánya miatt alakult ki munkaerőhiány.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy szemléletváltozásra is szükség van, hiszen ma még erős a magántulajdonú ingatlan favorizálása. A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a tavaly megépült, alig több mint 7 ezer lakás nem pótolja a megszűnő lakásokból adódó veszteséget, és a lakásépítés fellendítése kormányzati intézkedést igényel.
Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a bérlakásépítés feltétele a munkaerő mobilitásának, így eleme a gazdaság fejlődésének.
A Lakásügyi Kerekasztal Fórum - a tervének elkészítésekor - abból indult ki, hogy a 2014. és 2020. közötti uniós költségvetési időszakban előtérbe kerül az épületek energiafogyasztásának a csökkenése. Ezért támogatást lehet szerezni a meglévő épületek - így a lakások - energiamegtakarító felújítására, de lehetséges az energiatakarékos lakások építésének támogatása is.
A koncepció 5 ezer bérlakás építési költségénél 50 százalékos - összesen 40 milliárd forintnyi - uniós támogatással kalkulál, a másik felét pedig az Európai Fejlesztés Banktól megszerezhető - 2-3 százalékos kamatozású - hitelből finanszíroztatná.
Az ilyen finanszírozás tenné lehetővé azt, hogy a bérleti díj - havonta és négyzetméterenként - 1000 forint legyen. Egy átlagos, 50 négyzetméteres lakás bérleti díját már ki lehet fizetni az átlagos jövedelemből - fejtette ki Maráczi Zsolt.
