A 7750-es elnöki proklamáció úgy fogalmaz, kitilthatóak az USA-ból, akik „certain persons who have committed, participated in, or are beneficiaries of corruption in the performance of public functions”, vagyis bizonyos személyek, akik közfeladatok ellátása körében korrupció elkövetői, résztvevői vagy haszonélvezői. Vida Ildikó is ennyiről tud, de vajon hogy tudhatna meg többet?

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szerint a vízumkérés sem megoldás az információéhségre, ugyanis a vízumkérelem elutasítása után az USA-ban nincs jogorvoslat, nem lehet fellebbezni – ezt az EU is csak a maastrichti vízumkódexszel vezette be. Tudniillik azt, hogy ha valakitől az EU megtagadja az EU-s vízumot, akkor azt kérésre meg kell indokolnia. De ez csak az EU-s vízumra vonatkozik, a nemzetállamok vízumkérelmének elutasítása nem egyöntetűen indoklásköteles. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy Vida Ildikótól egyáltalán befogadnák-e az esetleges vízumkérelmet, mert a kérelem megtagadását egyáltalán nem kell indokolni.

Fazekas István

Fordítva ülünk a lovon

Létezhet még egy út, mégpedig az amerikai belső jogi út, amely létező, de igen ritka jogi jelenség. Azaz kitiltott személyek megpróbálhatnak Amerikán belül pereskedni, mondjuk a személyes adataik kapcsán, hogy miféle személyes adatokat őriznek róluk az USA-ban, de ez bonyolult amerikai alkotmányjogi kérdés.

Nagy arra is felhívja a figyelmet, hogy alapvetően fordítva ülünk a lovon: amikor mindenki azt kérdezi, miért tiltják meg valakinek a beutazást egy másik (akár szövetséges, baráti) állam területére, a kiindulás fordított: az államok általában nem engedik csak úgy a beutazást. Ezt a korlátozást lehet különböző okokból feloldani vagy megkönnyíteni – elvileg ma az a magyar állampolgár, akinek biometrikus azonosítóval ellátott útlevele van, 90 napra vízumkérés nélkül, egy többlépcsős elektronikus regisztrációs metódus (ESTA) segítségével (és némi díjfizetés után) beutazhatnak  az USA-ba.

De az államoknak szuverén előjoga a beutazást korlátozni, mint ahogy Magyarország is előszeretettel vezet be vízumkényszert harmadik világbeli vagy problémás országokkal, mint azt tette mondjuk 2002-ben Jugoszláviával szemben. És ezt mi sem kívánjuk indokolni, holott egyértelmű, hogy lezárjuk a határokat a szegények, nincstelenek előtt.