A legjobb angolos bolondját Áder Jánossal járatták magyar újságírók, akik külföldinek adták ki magukat, és így kértek interjút Ádertől. Aki a kínok kínját járta meg, hogy szabaduljon az angol igék szorításából. (Később Áder elfogadhatóbb mértékben megtanult angolul.)

Áder nekifut

A néhai Szentmihályi Szabó Pétert a kormány olasz nagykövetnek szánta, de az RTL Klub kiderítette, hogy nem tud angolul, végül nyilatkozatait ért támadások miatt maga lépett vissza a poszttól. A kormányt az sem zavarta, hogy olyan politikust nevezett ki a kulturális államtitkári posztra, aki úgy próbál kultúrát közvetíteni, hogy nem tud angolul: Halász János úgy próbálta meg megnyitni a Los Angeles-i Magyar Fesztivált (HFFLA), hogy Vida Ildikó módszerét követve tolmácsot használt.

Tanulság? Ha valami véletlen folytán Vida Ildikó lemondana – brit vagy amerikai nagykövet még mindig lehet belőle.

A magyar politikusok és állami vezetők az átlagot tekintve rossz nyelvtudása nem függetleníthető a magyar társadalom nyelvtudási gondjaitól. A felsőoktatásban a diákok 20-22 százaléka nem jut hozzá a diplomájához a nyelvvizsga hiánya miatt, az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint pedig az utolsók vagyunk az EU-ban – csak a társadalom 35 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, míg mondjuk Ausztriában 78, Szlovákiában 80, Észtországban 87 százalék

A rossz eredményt sokan a magyar nyelv nyelvtipológiai szigetszerűségével magyarázzák, azaz amíg egy olasznak könnyebb megtanulni franciául, mert a két nyelv rokon, hasonlít, addig nekünk sokkal nagyobb erőfeszítést jelent egy miénknél jóval különbözőbb nyelvet megtanulni (udmurtot kevesebben szoktak tanulni). Ám az is igaz, hogy Magyarországon általában a kommunikáció is nagyobb teher, mint mondjuk egy spanyolnak, aki három angol szóval is megérteti magát bárhol a világon.