A kormány feladata, hogy biztosítsa, a közérdek mindig az egyéni érdek felett álljon, a korrupciót bűncselekményként ítélje meg, és mindent megtegyen a felszámolására - közölte Lieselore Cyrus német nagykövet. Valószínűleg nem lehet teljesen felszámolni a korrupciót, de nem válhat rutinná egy társadalomban - mondta.

Szerinte Németországban elképzelhetetlen, hogy egy köztisztviselő ajándékokat fogadjon el, és nem minden erkölcsös, amit a jog megenged. Az országban azonban nemcsak fegyelmi eljárásokat folytatnak, hanem tanácsokat is adnak, hogy miként lehet ellenállni a kísértésnek - közölte. Hozzátette, az átláthatóság a legfontosabb, hogy növekedjen az államba vetett bizalom. 

Roland Galharague francia nagykövet azt mondta, minél erősebb a demokrácia, annál kisebb a korrupció veszélye. Úgy látja, ahol az ellensúlyok - például a sajtó, a civil társadalom, a független igazságszolgáltatás - jogait megkurtítják, korlátozzák, ott nagyobb lesz a korrupció valószínűsége.

A lobbizással kapcsolatban kijelentette, az nem baj, ha különböző érdekcsoportok megpróbálják érvényesíteni az érdekeiket, de az igen, ha jogszabályok szinte a semmiből bukkannak fel, a megalkotásukat nem előzi meg vita, és nem tudni, miért is születtek.

Tove Skarstein norvég nagykövet szerint a korrupció a fejlődés egyik legnagyobb akadálya, és a demokrácia próbája, hogy miként küzd meg a társadalom a korrupcióval. A korrupció akadályozza a jogállamiságot, gyengíti a demokratikus intézményrendszert, lehetetlenné teszi a tisztességes választásokat, sérti az esélyegyenlőséget, hátráltatja a gazdasági növekedést, jogsértésekhez vezethet, és a sajtószabadságot is veszélyeztetheti.

A korrupció elleni lépéseket sorolva azt mondta, elszámoltathatóvá kell tenni a hatóságokat, a közügyekben teljes nyitottságra van szükség, és fontos a média függetlensége is. A norvég nagykövet arra is kitért, hogy a norvég alap támogatásait a korrupció elleni küzdelem ösztönzésére is fordítják, olyan rendszerek kialakítására, amelyek megakadályozzák, illetve üldözik a korrupciót.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója azt mondta, a szervezet nemrég feltérképezte a hazai üzleti környezetet, megvizsgálta a kormány és a vállalatok közötti stratégiai megállapodások rendszerét, azt, hogy milyen előnyökkel jár a megállapodás, és milyen hátrányokat okoz, ha egy cég kimarad belőle. Hozzátette, megítélésük szerint a stratégiai megállapodások rendszere az egyedi és nem transzparens alkukat részesíti előnyben. 

A lobbizás szerves része a modern gazdaságnak, de nem mindegy, miként történik az érdekérvényesítés. Magyarországon erre nincs szabályozás, a lobbizás átláthatatlan - mondta.

Az ügyvezető igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyképesség és a korrupciós fertőzöttség összefügg, érdemben kell csökkenteni a korrupciót a növekedéshez, és ehhez a nyugati liberális demokráciákhoz hasonlóan vissza kell állnia a fékek és ellensúlyok rendszerének.

A korrupcióellenes világnap alkalmából a TI fesztivált is rendez az A38 hajón. A délutáni konferencián beszélgetéseket tartanak, ezek témái egyebek mellett a korrupció elleni intézkedések és a lobbizás eszközei. Később egy színdarabot is bemutatnak, ez azokból a lobbizással kapcsolatos korrupciós írásokból készült, amelyek a szervezet korábbi pályázatára érkeztek.

A korrupcióellenes világnapot minden évben december 9-én tartják az ENSZ korrupció elleni egyezményének 2005. decemberi hatálybalépésére emlékezve. A TI idén hatodik alkalommal szervezett fesztivált ezen a napon.

A TI múlt szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott, nem változott tavalyhoz képest világszinten a magyarországi korrupció mértéke a TI felmérése szerint, a vizsgált 175 országból Magyarország a 47. helyen áll.