Neves magyarországi középiskolák igazgatói a pedagógustársadalom nevében nyílt levelet írtak a kormánynak, melyben újra felteszik a kérdést, hogy miért kell ismét módosítani a köznevelési törvényt, amely hosszú távra garantálta volna a pedagógusok méltó társadalmi elismerését.
"Az Emmi közleménye szerint a költségvetésben szerepel a pedagógus-béremelés fedezete. A közlemény azonban sajnálatos módon arra nem tér ki, hogy az ígéretekhez képest elmarad a 2015. január 1-től esedékes általános béremelés, ha eltörlik a pedagógusbérek minimálbérhez való igazítását. A 2012-ben hatályba lépett köznevelési törvény a pedagógusoknak 2013. szeptember 1-jétől jelentős béremelést helyezett kilátásba. A törvény a garantált illetményt az ún. illetményalap százalékában határozta meg. Az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180%-a, egyetemi végzettség esetén a 200%-a lett volna" – írják.
"Ezzel szemben még a bevezetés előtt módosították a törvényt, a béremelést több lépcsőben kezdték megvalósítani, így a pedagógusok bére még 2016-ban sem éri el azt, amit eredetileg 2013-ra ígértek. Most pedig a minimálbérhez való igazítás szűnne meg, ezzel az eredeti ígéretekhez képest tovább romlik a helyzet. Annak ellenére, hogy a hírek szerint a gazdaság egyre jobban teljesít. Annak ellenére, hogy a pedagógusok bére elmarad a diplomás átlagtól. Annak ellenére, hogy a csekély társadalmi megbecsülés miatt egyre kevesebb tehetséges fiatal választja a pedagógus pályát. Annak ellenére, hogy az oktatás színvonala meghatározó jelentőségű az ország jövője szempontjából" – olvasható a középiskolai igazgatók közleményében.
Azt kérik, hogy a parlament ne szavazza meg a pedagógusokat hátrányosan érintő változtatásokat, ne csorbítsa a pedagógusok szerzett jogait az értékálló bérezésre és hogy minden a közoktatást érintő változtatási elképzelés kapcsán folytassák le előzetesen, kellő időt biztosítva a törvényileg is kötelező egyeztetési tárgyalásokat az érintett kamarával, szakmai szervezetekkel és szakszervezetekkel.
A nyílt levelet a Fazekas Mihály Ált. Isk. és Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Veres Péter Gimnázium, a Szent István Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált . Isk. és Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, a Városmajori Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a Kempelen Farkas Gimnázium, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Piarista Gimnázium, és a Révai Miklós Gimnázium igazgatói jegyzik.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
