„A Magyar Gárdának van egy rémhíre (sic!), egy múltja. Ne menjünk bele, hogy igaz, vagy sem (mármint, hogy „rémhíre van” – szerk.), de ez a múlt megmutatta magát az országnak. – magyarázta Seres Attila, a Gárda szegedi kapitánya a hvg.hu tudósítójának a városi Jobbik szerdai sajtótájékoztatóján. Ezt a helyi Jobbik azért hívta össze, mert az önkormányzat három családot beköltöztetett egy 300 lakásos önkormányzati épületbe, ahol a jobbikosok szerint ezek az emberek „rettegésben tartják az ott élő másik 250 családot”.

Seres nem titkolta, hogy kit képvisel: „Számítunk arra, hogy maga a neve, tehát az, hogy Magyar Gárda, sokat fog jelenteni a közbiztonság javításában, ahogy jelentett különböző helyeken az országban. Az Új Magyar Gárda a magyar nemzetért van, ha be van jegyezve, ha nincs bejegyezve. Mivel emberek rettegnek emberektől, kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk, ez nem erőszakszítás, nem fellépés.”

Tóth Péter és Vona Gábor Szegeden, egy tavalyi kampányrendezvényen

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Tóth Péter, a Jobbik szegedi elnöke kilátásba helyezte, amennyiben egy héten belül nem oldja meg a városi vagyonkezelő cég, az IKV a lakók nyugalmának biztosítását, az Új Magyar Gárda Mozgalom tagja ”felkérésre önkéntes portaszolgálatot adnak”. Seres Attila szerint ugyan nem lenne több jogosítványuk, mint egy portásnak, de szerinte fellépésük, jelenlétük visszatartó erő lehet.

Idejétmúlt?

A 300 lakásos épület a Székely sor 21. szám alatt található, a ház lakói főként hetedik emeleti családokra panaszkodnak, akik közül az egyik állítólag drogelosztással foglalkozott. De mint ahogy azt a Délmagyar-nak nyilatkozó szegedi rendőrfőkapitány elmondta, a drogdíler tavaly novemberben előzetes letartóztatásba került, amúgy pedig csak csendhárborításról és rendzavarásról érkeztek bejelentések.

Az IKV Zrt. jogi osztályának nemrég kinevezett vezetője, Szöllősi Anita a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az ingatlankezelő cég kezdeményezi  az önkormányzatnál az egy évvel ezelőtt megszüntetett portaszolgálat visszaállítását és a lakóépületekben térfigyelő kamerák felszerelését, valamint, hogy „jobban szűrjék azokat, akik bekerülnek a bérleményekbe. ” Kardos Kálmán, az IKV Zrt. vezetője a Délmagyar-ban idejétmúltnak és hangulatkeltőnek tartotta, ahogy a Jobbik lefestette a helyzetet:  egyesek valóban túlléptek az együttélés normáin, de ezek a személyek vagy elzárás alatt állnak, vagy kilakoltatásuk folyamatban van, csak az eltávolításuk a kilakoltatási moratórium miatt egyelőre szünetel. Szöllősi Anita is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a Jobbikot arra kérték, hogy bízzák a probléma rendezését a vagyonkezelő rendészeire.amire Tóth Péter azt mondta, szerinte időhúzás folyik.

Az Új Magyar Gárda menetel 2014. májusában

Túry Gergely

Míg Szeged szocialista vezetése a Jobbik sajtótájékoztatója után nem kívánt reagálni, és Solymos László alpolgármester a kérdéseinekkel az IKV Zrt –hez irányított, addig a Demokratikus Koalíció helyi elnöke, Binszki József az új Magyar Gárda feltúnésére hívta fel a figyelmet. A DK szerint „az ország legdemokratikusabb városában nem vonulhatnak a fekete ruhások, csírájában kell elfojtani a szélsőséges militáns csoportok működését. A Jobbik válaszközleményében a DK-t a bűnözők pártolásával vádolta, s megismételte a sajtótájékoztatón elhangzottakat, miszerint a bűnöző elemeket kell kiszűrni a bérlakásokból, s ismételten azt állította, hogy a lakók kérésére kívánnak segíteni a kialakult áldatlan állapotokon.

A nagy túlélők

A Magyar Gárda és a hozzákapcsolódó Mozgalom feloszlatásáról, bírósági nyilvántartásból való törléséréről még 2009-ben döntött a Fővárosi Ítélőtábla. Ezt követően alakult meg az Új Magyar Gárda, melynek Békés megyei kapitányával szemben azért indult eljárás, mert a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában beszédet mondott egy nyilvános rendezvényen, ahol az Új Magyar Gárda Mozgalomba belépő új tagok közül többen is esküt tettek. Az eljárás alapkérdése tulajdonképpen az volt, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom azonos-e a bíróság által betiltott Magyar Gárdával, s abban a megyei kapitány valóban vezetői szerepkört tölt-e be, mert amennyiben igen, akkor László Attila Tibor elkövette az egyesülési joggal visszaélés vétségét.

Jogerős ítélet 2012-ben született, melyben a Szegedi Ítélőtábla arra jutott, hogy az Új Magyar Gárda szellemiségében, tartalmában, külsőségeiben és jogellenes cselekedeteiben nem különbözik a feloszlatott Magyar Gárdától, így a Békés megyei kapitány, László Attila, amikor a szervezethez tartozóan viselkedett, elkövette az egyesülési joggal való visszaélés bűncselekményét. Ezután országszerte több hasonló ügyben tettek feljelentést, sőt vádemelés is történt: ezekben különböző ítéletek születtek, és azóta is születnek, egységes ítélkezési gyakorlat nincsen.

Az Új Magyar Gárda közben továbbra is működik: 2013-ban országos kapitányt választott, és Akasztón és Budapesten gárdistákat is avattak. A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi  Jogvédő Iroda feljelentést tett még 2013-ban, a nyomozás információink szerint folyik. A konkrét szegedi üggyel kapcsolatban Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa megjegyezte, nyilvánvalónak tűnik, hogy nem portaszolgálatot kíván működtetni az Új Magyar Gárda:  amennyiben rendfenntartásra  irányulna a tevékenységük, amire nem rendelkeznek jogszabályi felhatalmazással, bűncselekményt követnek el. Még akkor is, ha annak csak a látszatát keltik.