Az alulfinanszírozottságot, az elöregedést, az eltérő szakmai minőséget, az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeitől függő körülményeket, valamint a hozzáférés területi egyenlőtlenségeit nevezi meg a szaktárca az alapellátás legfőbb gyengeségeinek a terület átalakításáról készülő előterjesztésben – írja keddi cikkében a Világgazdaság a birtokába jutott jogszabálytervezet alapján.

Az újság keddi cikke szerint a jogszabálytervezetet csak márciusban kell a kormány elé terjeszteni, így abban még nem szerepelnek konkrét változtatási tervek, csak irányok.

Az előterjesztés szerint például az említett gyengeségek felszámolásához növelni kell az alapellátás kompetenciáját, finanszírozási helyzetét, ami azután segít az emberi erőforrás hiányának enyhítésében.

A legfontosabb elérendő cél az alapellátás (és a benne dolgozók) többletforráshoz juttatása oly módon, hogy ezek a kiadások ne terheljék a praxisok társadalombiztosítási finanszírozásból származó bevételeit. Erre márciustól lesz lehetőség, amikor a háziorvosi praxisok megkapják azt az átlagosan mintegy 130 ezer forint többletpénzt, amennyivel januártól emelkedik a finanszírozásuk (a finanszírozás mindig két hónap csúszással követi a teljesítményt).

Idén a költségvetés erre 10 milliárd forintot biztosít, de a szaktárca számításai szerint a következő években már csak évi 9 milliárd forintot kell adni. Ebből a pénzből növelhetik saját fizetésüket az orvosok. Az asszisztencia béremelése viszont csak egy következő körben, előreláthatólag 2016-tól esedékes, és a kalkulációk szerint 15 milliárd forint a többletforrásigénye.