Nem sikerült a szerelvényeknek pontosan a kijelölt helyen megállniuk, nem volt mindig tökéletes az ajtók nyitása, és az is előfordult, hogy buszokkal kellett egy ideig pótolni a metrót – egyebek mellett ilyen hibák fordultak elő az elmúlt időszakban az új budapesti metróvonalon.
A Népszabadság nem hivatalos információi szerint az is előfordult, hogy megszakadt a kapcsolat az alagútban haladó szerelvény és a menetirányítás között, mert lefagytak a forgalmat felügyelő szoftverek. A DBR Metró Projekt Igazgatóságon ezt tagadták, és ott úgy fogalmaztak, hogy nem volt számottevő, „biztonságkritikus hiba” az átadás óta, kisebb hiányosságokat észleltek, például mozgólépcsők, liftek hibáit.
Végleges használatbavételi engedély még nincs, a tavaly márciusban megkezdett utasforgalmi próbaüzem addig tart, amíg a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei minden kétséget kizáróan meg nem bizonyosodnak arról, hogy a rendszer minden eleme megfelel az előírásoknak.
A jogszabály szerint a próbaüzem legfeljebb három évig tarthat, a nemzetközi tapasztalatok szerint a folyamat átlagosan egy-másfél évet vesz igénybe.
A hatóság elsősorban az automatizáltsági fokkal kapcsolatos előírások betartását figyeli. A 4-es metrónak legalább hat hónapon át megszakítás nélkül hibátlanul kell működnie, hogy megkaphassa a végleges engedélyt.
Az órát legutóbb december elején kellett újraindítani. Ha megint lesz hiba, akkor a féléves periódus elölről kezdődik – írja a lap.
A DBR-nél emlékeztettek, hogy a mostani utasforgalmi próbaüzemben is automata üzemmódban közlekednek már a járművek. A vezetőfülkékben járműkísérő van, akinek az a dolga, hogy közbelépjen, ha baj van.
Ha a vonal megkapja a végleges engedélyt, akkor a gyártó elbontja az ideiglenes vezetőfülkéket, és az automata üzemmódban közlekedő vonatokat a központi és az állomási diszpécserek felügyelik majd.
