A miniszter egy újságírói kérdésre azt válaszolta: nem tud a Jávor Benedek PM-s európai parlamenti képviselő által felvetett ügyről, amely szerint az amerikai Westinghouse szerepet kapna a Paksi Atomerőmű bővítésében. Ez azért is furcsa, mert múlt héten egy magas rangú kormányzati forrás újságíróknak elismerte: lehet szó az amerikaiak bevonásáról.

Szijjártó hangsúlyozta: a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt, így azt is, hogy bevonja-e a német Siemenst.

Péter beszélt Colleen-nal

Szijjártó Péter hétfőn hosszasan beszélt az amerikai-magyar kapcsolatokról. Azt mondta: azóta, hogy az Egyesült Államok jelezte, nem függeszti fel Andre Goodfriend volt ügyvivő diplomáciai mentességét, nem került szóba külügyminiszteri szinten a kitiltási ügy.

Szerinte az új nagykövet, Colleen Bell, stílusváltást hozott, heti szinten gyakran kétszer is beszélnek telefonon, és keresztnevükön szólítják egymást.

Az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodásról pedig azt mondta: Magyarország kész azt támogatni, ha olyan megállapodás születik, ami jó az országnak, mert ez az export növekedését, és 0,2-0,3 százalékpontos GDP-növekedést is hozhat.

A külügyminisztérium várakozásai szerint egy jó megállapodás 10-12 százalékos, Amerikába irányuló exportnövekedést hozhat. Ugyanakkor a miniszter elismerte: míg gazdasági téren javult az együttműködés, az amerikaiak bizonyos kérdésekben továbbra is elégedetlenségüket jelezték.

Kifogásolták például a reklámadót, az egyházügyi törvényt és az új választási rendszert, de Szijjártó szerint minden alkalommal világossá kell tenni, hogy ezekben a kérdésekben csakis az Európai Bizottsággal kell konzultálnia Budapestnek.

Besegíthetünk az Iszlám Állam elleni harcban

A katonai együttműködésről a miniszter azt mondta: nagyon fontos lenne, hogy Magyarország részt vegyen az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben. Tárgyalnak arról, hogy Észak-Irakban 100 magyar katona segítsen helyi katonák kiképzésében. A magyarok ebben a misszióban őrző-védő feladatokat látnának el. Előbb a németek, utána az olaszok koordinálnák a kiképzést.

Szijjártó szerint a honvédség 20 milliárd forintra taksálta a misszió induló költségét, és tárgyalnak az Egyesült Államokkal felszerelés vásárlásáról. Az amerikaiak szállítóeszközökkel is ellátnák a magyarokat. Ha megkapják az Országgyűlés felhatalmazását, május vége fele már mehetnének ki a katonák - tette hozzá.

Ami elveszett Ukrajnában, visszajött Törökországból?

A miniszter a keleti nyitásról is beszélt. Azt mondta: tévesek azok az újságcikkek, amelyek a projekt csődjéről szólnak. Elismerte, hogy 2013-ról 2014-re 1 milliárd dollárral csökkent a keletre irányuló export, de ebből 510 milliót az oroszországi, 300 milliót pedig az ukrajnai export tett ki, ami szerinte a válsággal, a szankciókkal, és nem a magyar politika csődjével magyarázható.

Szijjártó azt állította: a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a Kínába, Japánba és Törökországba irányuló export rekordot döntött, ami szerinte 600 millió dollárral ellensúlyozta az ukrán válság hatásait.

Gázvezetéket hozhat a déli nyitás

A déli nyitással kapcsolatban a külügyminiszter bejelentette: Etiópia fővárosában, Addisz-Abebaban valamint Ecuadorban magyar nagykövetség nyílik, Sao Paolóban főkonzulátus, Chilében, Ecuadorban és Peruben pedig kereskedőház.

Szijjártó szerint Orbán Viktor jövőbeni külföldi útjait a déli nyitás fogja meghatározni.

A Törökországból jövő új gázvezetékről azt mondta: április 7-én Magyarországra jön a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, és „lerakják a Déli Áramlat helyett létrejövő gázvezeték politikai alapjait”.

Muszáj volt Putyinnal beszélni

Az orosz kapcsolatok ügyében Szijjártó Péter hangsúlyozta: muszáj volt Orbánnak Putyinnal beszélni, mert a Gazprommal folytatott tárgyalások önmagukban nem voltak elegendőek, csak így tudták elérni, hogy a korábban kötött gázszerződésből még fel nem használt 22 milliárd köbméternyi gáz árát ne kelljen idén azonnal kifizetni, hanem szét lehessen húzni.

Továbbá elismerte: az oroszokkal tárgyaltak arról, hogy magyar építőipari cégek hogyan tudnának részt oroszországi stadionépítésekben.