Április végéig három autóipari fejlesztés bejelentése várható több százmillió euró értékben itthon – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet Szijjártó Péter tartott újságíróknak hétfőn. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy a már meglévő gyárak fejlesztése várható, és megerősítette: a korábbi hírekkel ellentétben nem épít gyárat a BMW. Magyarország beszállt az Iszlám Állam elleni harcba, az oroszoknak pedig stadionépítésben segíthetünk.
A miniszter egy újságírói kérdésre azt válaszolta: nem tud a Jávor Benedek PM-s európai parlamenti képviselő által felvetett ügyről, amely szerint az amerikai Westinghouse szerepet kapna a Paksi Atomerőmű bővítésében. Ez azért is furcsa, mert múlt héten egy magas rangú kormányzati forrás újságíróknak elismerte: lehet szó az amerikaiak bevonásáról.
Szijjártó hangsúlyozta: a Roszatom a magyar állammal kötött kivitelezői szerződése értelmében maga döntheti el, kivel működik együtt, így azt is, hogy bevonja-e a német Siemenst.
Péter beszélt Colleen-nal
Szijjártó Péter hétfőn hosszasan beszélt az amerikai-magyar kapcsolatokról. Azt mondta: azóta, hogy az Egyesült Államok jelezte, nem függeszti fel Andre Goodfriend volt ügyvivő diplomáciai mentességét, nem került szóba külügyminiszteri szinten a kitiltási ügy.
Szerinte az új nagykövet, Colleen Bell, stílusváltást hozott, heti szinten gyakran kétszer is beszélnek telefonon, és keresztnevükön szólítják egymást.
Az amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodásról pedig azt mondta: Magyarország kész azt támogatni, ha olyan megállapodás születik, ami jó az országnak, mert ez az export növekedését, és 0,2-0,3 százalékpontos GDP-növekedést is hozhat.
A külügyminisztérium várakozásai szerint egy jó megállapodás 10-12 százalékos, Amerikába irányuló exportnövekedést hozhat. Ugyanakkor a miniszter elismerte: míg gazdasági téren javult az együttműködés, az amerikaiak bizonyos kérdésekben továbbra is elégedetlenségüket jelezték.
Kifogásolták például a reklámadót, az egyházügyi törvényt és az új választási rendszert, de Szijjártó szerint minden alkalommal világossá kell tenni, hogy ezekben a kérdésekben csakis az Európai Bizottsággal kell konzultálnia Budapestnek.
Besegíthetünk az Iszlám Állam elleni harcban
A katonai együttműködésről a miniszter azt mondta: nagyon fontos lenne, hogy Magyarország részt vegyen az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben. Tárgyalnak arról, hogy Észak-Irakban 100 magyar katona segítsen helyi katonák kiképzésében. A magyarok ebben a misszióban őrző-védő feladatokat látnának el. Előbb a németek, utána az olaszok koordinálnák a kiképzést.
Szijjártó szerint a honvédség 20 milliárd forintra taksálta a misszió induló költségét, és tárgyalnak az Egyesült Államokkal felszerelés vásárlásáról. Az amerikaiak szállítóeszközökkel is ellátnák a magyarokat. Ha megkapják az Országgyűlés felhatalmazását, május vége fele már mehetnének ki a katonák - tette hozzá.
Ami elveszett Ukrajnában, visszajött Törökországból?
A miniszter a keleti nyitásról is beszélt. Azt mondta: tévesek azok az újságcikkek, amelyek a projekt csődjéről szólnak. Elismerte, hogy 2013-ról 2014-re 1 milliárd dollárral csökkent a keletre irányuló export, de ebből 510 milliót az oroszországi, 300 milliót pedig az ukrajnai export tett ki, ami szerinte a válsággal, a szankciókkal, és nem a magyar politika csődjével magyarázható.
Szijjártó azt állította: a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a Kínába, Japánba és Törökországba irányuló export rekordot döntött, ami szerinte 600 millió dollárral ellensúlyozta az ukrán válság hatásait.
Gázvezetéket hozhat a déli nyitás
A déli nyitással kapcsolatban a külügyminiszter bejelentette: Etiópia fővárosában, Addisz-Abebaban valamint Ecuadorban magyar nagykövetség nyílik, Sao Paolóban főkonzulátus, Chilében, Ecuadorban és Peruben pedig kereskedőház.
Szijjártó szerint Orbán Viktor jövőbeni külföldi útjait a déli nyitás fogja meghatározni.
A Törökországból jövő új gázvezetékről azt mondta: április 7-én Magyarországra jön a görög, a macedón és a szerb külügyminiszter, és „lerakják a Déli Áramlat helyett létrejövő gázvezeték politikai alapjait”.
Muszáj volt Putyinnal beszélni
Az orosz kapcsolatok ügyében Szijjártó Péter hangsúlyozta: muszáj volt Orbánnak Putyinnal beszélni, mert a Gazprommal folytatott tárgyalások önmagukban nem voltak elegendőek, csak így tudták elérni, hogy a korábban kötött gázszerződésből még fel nem használt 22 milliárd köbméternyi gáz árát ne kelljen idén azonnal kifizetni, hanem szét lehessen húzni.
Továbbá elismerte: az oroszokkal tárgyaltak arról, hogy magyar építőipari cégek hogyan tudnának részt oroszországi stadionépítésekben.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
