A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Megkezdődött a Szegedi Járásbíróságon szerdán az a per, amelyben mintegy félszáz embert vádolnak azzal, hogy fejenként 1 millió és 2,5 millió forint közötti fogyatékossági támogatást vett fel jogosulatlanul, valótlan tartalmú orvosi igazolás alapján.
Az ügyészség költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt az ügyben vádat két orvos és 49 további érintett ellen.
A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, egy Hódmezővásárhelyen praktizáló ideg-elmegyógyász feladatai közé tartozott a fogyatékossági támogatásokhoz szükséges szakorvosi igazolások kiállítása. Az orvos 2001 szeptembere és 2010 decembere között számos betege, valamint a páciensei által megnevezett, számára ismeretlen emberek részére valótlan igazolásokat készített: nem végezte el a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, ezek nélkül tanúsította, hogy az igénylő intelligenciahányadosa olyan alacsony, hogy jogosult a támogatásra.
Az érintett vádlottak a valótlan szakorvosi igazolásokkal az esetek nagy részében egy helyi háziorvost kerestek föl, hogy a páciensek nyilatkozatai és az orvosi dokumentumok alapján az állítsa ki az igényléshez szükséges beutalót. Az ügyészség szerint tizenhárom esetben a háziorvos tudott arról, hogy a szakorvosi igazolások és a nyilatkozatok fiktívek.
Az Országos Orvosszakértői Intézet Szakértői Bizottság a valótlan igazolások és nyilatkozatok alapján 49 vádlott számára állapított meg fogyatékossági támogatást, az érintettek 1 millió és 2,5 millió forint közötti összeget vettek föl jogosulatlanul.
A szerdai tárgyaláson a jelenleg 63 éves, már nyugdíjas vádlott megtagadta a vallomástételt. Korábban tett, a tárgyaláson felolvasott vallomásai szerint elképzelhető, hogy nem az igénylők vettek részt a vizsgálatokon, mert tőlük csak TAJ-kártyát kért, személyi igazolványt nem, de ez utóbbira nem is kötelezte semmi. A szakorvos azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy az érintettek szándékosan adtak rossz válaszokat a teszten.
A vádlottnak volt olyan vallomása, amelyben abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és hangsúlyozta, soha nem fogadott el pénzt, hogy valótlan igazolást állítson ki. Később elismerte, előfordultak olyan alkalmak, hogy magánrendelésen fogadott igazolást kérő pácienseket, ilyenkor néhány ezer forintos vizitdíjat kapott. Voltak olyan esetek is, amikor a teszt kitöltése nélkül, csupán benyomásai alapján készített igazolást, olyan ember számára is, aki – mint az eljárás során kiderült – jogosítvánnyal is rendelkezett.
Az orvos arra hivatkozott, megsajnálta a hozzá fordulókat, "egyfajta segítséget" próbált nyújtani pácienseinek.
A per május közepéig a többi vádlott meghallgatásával folytatódik.
