A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön a halálbüntetéssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szegeden, egy más témában rendezett konferencián.

Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es Lisszaboni Szerződést – amelyet 325 igen szavazattal, 4 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a parlament – kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket – mondta a miniszter. Hozzátette: az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. (Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.)

Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni – hangsúlyozta a miniszter, kiegészítve azzal: más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak.

Trócsányi László kifejtette, a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul – emelte ki.

Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra – emlékeztetett a miniszter, kifejezve reményét, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett azt mondta, hogy néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani – fogalmazott.