A vakvezető sávokkal, illetve taktilis jelekkel a vakok és gyengén látók közlekedését segítik. A járdalapoktól eltérő felületű kövekkel jelzik a zebrákat, buszmegállókat.

A csepeli vakvezető sávra a lap egyik olvasója hívta fel a figyelmet. A Blikk megkért egy nem látó férfit, hogy vizsgálja meg, valóban problémás-e az SZTK-nál kiépített sáv. Ő is megerősítette, hogy fehér bot nélkül könnyen bele lehet ütközni az épület falába.

A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségénél azt mondták: egy vak embert a botja megmenti attól, hogy nekiütközzön a falnak, de szerintük legalább egy kockát ki kellene venni, és nem egészen a falig letenni a vakvezető sávot a csepeli SZTK-nál. Ha megkérdeznék a véleményüket minden ilyen beruházással kapcsolatban, akkor azt javasolnák, hogy ideális esetben 30-40 centi távolságot hagyjanak a faltól – mondta Angyal Gábor, a szövetség vezetője. 

A csepeli önkormányzatnál azt mondták, hogy ezt a beruházást a BKK végezte. A BKK-t szintén megkereste a Blikk, de lapzártáig nem kaptak választ.

Budapesten máshol is helyeztek el sután vakvezető sávokat.

Tavaly Rákoskeresztúron egy oszlopot tettek a közlekedő közepébe, de miután ez nyilvánosságra került, az önkormányzat rögtön eltávolította az útakadályt. Ezután a Keleti pályaudvarnál a Baross téren bukkantak fel az úgynevezett Demszky-karók, amelyek a vakvezető sáv közepében álltak, de ezeket is kivették azóta.