Az izsáki rendőrök ellen indult perben az első- és másodfokú vádlott esetében is enyhítette – tizenkét, illetve tíz év fegyházra – a Kecskeméti Törvényszék által kiszabott büntetéseket a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntésében pénteken.
Egy román állampolgárságú, magyar nemzetiségű sértett halálával kapcsolatos vádpontban a minősített emberölés helyett halált okozó testi sértés bűntettében marasztalták el a rendőr zászlóst és főtörzsőrmester társát. Az ügy másik két rendőr vádlottja esetében a táblabíróság helybenhagyta a törvényszék által kiszabott felfüggesztett börtönbüntetéseket.
A Kecskeméti Törvényszék első fokon az elsőrendű vádlottra életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki, társát pedig húsz év fegyházbüntetéssel sújtotta. A vád akkor halált okozó testi sértésről szólt, de a bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé minősítette át az iratokban szereplő bűncselekményt.
MTI / Ujvári Sándor
Korábban a törvényszék a 28 éves Bodor Viktor elsőrendű vádlottat életfogytig tartó, a 30 éves Bimbó Csongor másodrendű vádlottat húsz év fegyházra ítélte. Az eltérő minősítésekre való tekintettel ezeken a büntetéseken enyhített a táblabíróság.
Az elsőrendű vádlott hat embert bántalmazott négy hónap alatt
A bíró a pénteki ítélet egyórás indoklásában kifejtette, hogy az elsőrendű vádlott 2013 januárja és áprilisa között öt alkalommal összesen hat embert bántalmazott az izsáki rendőrőrsön, társa ezek közül egy esetben nem vett részt. Ennek feltehetően voltak előzményei is, de ezek nem képezték a vád tárgyát, így a bíróság nem foglalkozhatott velük.
Az elsőrendű vádlottat soron kívül léptették elő, társát pedig már az első bántalmazást követően szolgálatparancsnokká nevezték ki, az izsáki őrsön ők voltak a sikeres, eredményes rendőrök – fogalmazott a bíró.
Hegedűs István szerint felvetődhet a felettesek felelőssége: tudtak-e arról, mi folyik az őrsön, ha pedig nem, hogy alakulhatott ki olyan légkör, hogy a történteket senki nem jelentette az elöljáróknak. Kérdés, hogy ha a román állampolgárságú sértett nem halt volna meg, akkor a két vádlott még mindig rendőrként szolgálna-e – tette hozzá a bíró.
Tudták, hogy kell bántalmazni, de nem akartak ölni
Az utolsó sértett bántalmazását a táblabíróság azért minősítette halált okozó testi sértésnek, mert a rendőrök nem akarták kioltani a férfi életét, és a korábbi tapasztalataik alapján bízhattak abban, hogy a verés nem is jár ilyen következményekkel – mondta Hegedűs István.
A rendőrök tudták, hogyan kell bántalmazni az általuk "problémásnak" tartott embereket: nem a fejüket, hanem a testüket verték kézzel és legfeljebb gumibottal. Az erdélyi férfi 2013. április 8-ai halála azért következett be, mert őt – mivel szóvá tette a vele történteket – hosszabb ideig és erősebben ütötték.
A bíróság a történteknél brutálisabb rendőri fellépést nem tud elképzelni – hangzott el –, ezért szóba sem jöhetett, hogy a törvényi maximumnál, tizenkét évnél kevesebbet szabjon ki az elsőrendű vádlottra, emellett a vádlottaknak az előírtnál súlyosabb végrehajtási fokozatban, fegyházban kell letölteniük a szabadságvesztést – fejezte be a bíró az indoklást.
A vád szerint 2013 tavaszán öt alkalommal alkalmazott erőszakot egy férfi vallatása során a két rendőr, a 28 éves B. Viktor és a 30 éves B. Csongor. A fűrészlopással vádolt Bara Józsefet vitték be az őrszobára, ahol a férfi végül életét vesztette. A vád szerint a két rendőr verte agyon a 47 éves férfit, a bántalmazást egy harmadik társuk látta is.
