A kommunisták vörös csillagát, az uniós zászlót és a melegek szivárványszínű jelképét vonta közös nevező alá a magyar parlament elnöke. Kövér László arról beszélt Gyöngyösön, a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóján, hogy a magyar és az európai baloldal ezeknek a jelképeknek az útjából el kívánja távolítani a nemzetállamokat. 

A házelnök arról beszélt, hogy az elmúlt 25 évben regnáló kormányok egyik fele fontosnak tekintette a nemzetpolitikát (bizonyára a Fidesz- és MDF-kormányokra gondol), a többi kormány viszont nemzetellenes politikát folytatott (itt vélhetően a baloldali kormányokra gondol). El is mondta, melyik volt szerinte a mélypont: természetesen Gyurcsány Ferenc első kormánya, aki szerinte a "nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg", ráadásul ez szerinte azóta is továbbél a baloldalon. Szerinte nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-i népszavazás következményeit. Különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni – tette hozzá. "Ma már, tíz év távlatából azt látjuk: mindaz, amit a magyar baloldal sajátosságának, genetikai hibából fakadó torzult karakterének gondoltunk, az valójában az európai baloldal karaktere" – mondta Kövér, itt ejtve meg a cikk elején idézett szöveget, amely szerint e karakter alapján szerinte a nemzetállamok, s bennük a nemzetek a haladás útján robogó gőzmozdony elől, amelyen 1917 után vörös csillag, most pedig kék meg szivárványszínű embléma szerepel, eltávolítandók. 

A házelnök szerint a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika külzd azokkal, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie. „Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva, ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet” – jelentette ki Kövér László. Mint mondta, most a cél a nemzetegyesítés politikáját a gyakorlatba való átültetése. Az egységesülő magyar nemzet előtt ugyanakkor a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti – fűzte hozzá.

MTI / Vajda János

Szerinte ez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. Tehát ezért kell az Orbán-kormányt még egyszer-kétszer újraválasztani. Azt mondta, hogy a biológiai megmaradás nem elsősorban anyagi kérdés, nem azon múlik, hogy milyen és mekkora kedvezményeket kapnak a családok, hiszen a leggazdagabb, legfejlettebb nyugati országokban is fogy a népesség. Fontos az is, hogy a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a szegénység vállalásával. A demográfiai kérdések azonban fejben dőlnek el, ahhoz pedig, hogy mi van az emberek fejében, a pedagógusoknak van a legtöbb közük – húzta alá Kövér László. 

Kövér azt mondta, hogy a második Orbán-kormány által 2010-ben megfogalmazott nemzetpolitika közvetlenebb célja a nemzethatárok fölötti újraegyesítés elindítása, amellyel kimondtuk azt is, hogy a két világháború közötti revíziós nemzetpolitikával szemben, a realitásoknak megfelelően, alkalmazkodni kívánunk a fennálló geopolitikai rendhez, tiszteletben akarjuk tartani a határokat. Az Országgyűlés elnöke szerint a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti.