A három férfi 2011 novemberében Görögországon és Szerbián keresztül érkezett Magyarországra, ahol elfogták őket. A magyar hatóságok annak alapján, hogy illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, elrendelték fogva tartásukat, és kiutasításukat kezdeményezték Szerbiába.

Fogva tartásuk indokoltságát ötször vizsgálta a magyar igazságszolgáltatás, minden egyes alkalommal a kényszerintézkedés meghosszabbítását rendelve el azon az alapon, hogy a migránsok papírok nélkül érkeztek az országba, és fennáll annak veszélye, hogy meghiúsítják kitoloncolásukat.

A három szomáliai férfi ugyanakkor három nappal érkezése után hivatalosan menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és azért fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségével, mert úgy vélték, hogy menedékkérőként fogva tartásuk már nem volt indokolt, ezért sértette a szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaikat.

Menedékkérelmüket egyébként Magyarország 2012. március 19-én elutasította, de a bíróság közleménye szerint az eljárás során úgynevezett kiegészítő védelmet kaptak Magyarországtól, így öt nappal később ki is szabadulhattak.

A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között valóban megsértették a menedékkérőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró, azaz mintegy 2,3 millió forint kártérítés illeti meg őket.