A menekültek beengedésével több millióan évtizedeken keresztül segélyből tengetnék az életüket - közölte az Emmi helyettes államtitkára. Prőhle Gergely hozzátette, hogy a tömeges bevándorlás a gazdag nyugat-európai társadalmakat is teljesítőképességük határára sodorta. Szerinte a magyar társadalom nagy szolidaritási készségről tett tanúbizonyságot a helyzet kezelésénél. 

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, az Európába egyre nagyobb számban beáramló tömeg átvette a dolog irányítását; ők akarják megszabni a feltételeket. A történész szerint a heterogén tömegben egyre dominánsabb az érkezők között az egyértelműen gazdasági előnyökért útra kelők jelenléte.

Ezek az emberek kitanulták a Nyugatot és tudják a saját, több ezer éves kultúrájukat is - magyarázta, hogy egyebek mellett miért jelentenek kihívást Európa számára az érkezők. Megemlítette azt is, hogy ez az embertömeg a Szovjetunió összeomlása óta nem látott méretű feladatot jelent, de egy erre alkalmas európai vezető réteggel meg lehet találni rá a megoldást.

Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő a vitában azt mondta, az a különbség az utóbbi hetek és a korábbi időszak történései között, hogy előzőleg a migráció nem befolyásolta az emberek mindennapi életét. Arról is beszélt, hogy tudatos politikai szándék vezérelte erős kormányzati propaganda kapcsolódott a történések megjelenéséhez.

Arra a moderátori kérdésre, hogy kormányzat pozícióban mit tett volna másképp, azt válaszolta, egyeztetett volna a parlamenti pártokkal a kérdésben, uniós problémáról lévén szó, előbb kért volna közösségi segítséget, nekikezdett volna a civil szervezetek felkészítésének, valamint kezdeményezte volna például Dublin III. újragondolását.

Arról is beszélt, hogy egy befogadó, toleránsabb társadalom jobb, mint egy nem olyan, és a magyar kormány működésére utalva kijelentette, "ha mindenkivel összeveszünk körülöttünk, akkor nagyon-nagyon nehéz lesz együttműködni".