Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó, nyilvánvalóan fokozódó járványügyi kockázatot – nyilatkozta Rétvári az egészségügy törvény módosító parlamenti döntést követően. Az államtitkár szerint ez a kockázat több tényezőből áll, többek között nem ismerik, nem ismerhetik az országba érkező migránsok korábbi betegségeit, a megkapott védőoltásait, és az sem tudható pontosan, hogy az országban, ahonnan jöttek, milyen a közegészségügyi-járványügyi helyzet – mutatott rá.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint idén eddig kevesebb mint 1400, szeptemberben pedig mindössze 230 menekültstátuszért folyamodó vett részt szűrővizsgálaton a jogszabályban meghatározott betegségekkel összefüggésben – emlékeztetett Rétvári. Ez még akkor is kockázatot jelent, ha az elvégzett vizsgálatok alapján a migránsok 95 százaléka egyik vizsgált betegségben sem szenved. A kötelező szűrővizsgálatok elrendelésének lehetősége lehetővé teszi a migránsok nagyobb arányú szűrését – tette hozzá.

Eddig a menekültek ellátására több mint 200 millió forintot fordítottak és több mint 27 ezer szűrővizsgálatot végeztek el az államtitkár elmondása alapján. Rétvári kitért arra, annak érdekében, hogy a szűrővizsgálatok minél magasabb arányban történjenek meg, felismerve ezáltal a fertőző betegségben szenvedőket, az elrendelt szűrővizsgálat elvégzése a menekültügyi hatóság által kijelölt helyen történne meg. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, ha az elismerést kérő az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot.

A kísérő nélküli kiskorúak és a várandósok esetében a szűrővizsgálatot soron kívül, más menedékjogot kérő személyt megelőzően kellene elvégezni annak érdekében, hogy védelmüket biztosítani lehessen – jelezte Rétvári Bence. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésekor az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – írta körül az államtitkár. Egészségügyi válsághelyzet rendelhető el, amennyiben a helyi egészségügyi kapacitás nem elég az ellátási igények kielégítésére. Ilyenkor speciális egészségügyi szabályokat lehet bevezetni, mint például az átvezénylés, a megszokottól eltérő munkarend vagy az ellátási területek átalakítása, valamint az eszközök, gyógyszerek beszerzésének és pótlásának egyszerűbb eljárásrendje.

Válsághelyzet idején a módosítással a válsághelyzet megoldásába bevonható egészségügyi intézmények köre kibővül, ezért szükséges rendelkezni az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül esetlegesen felmerülő többletköltségek megtérítéséről. A módosítással lehetőség nyílik az egészségügyi ellátóhelyek rendőri őrzésére is.