Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint a harmadik környezetvédelmi program három nagy átfogó célja a települési élet- és környezetminőség javítása, a természeti erőforrások és értékek megőrzése, valamint a fenntartható életmód, termelés elősegítése volt. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által jegyzett jelentés megállapítja, hogy Magyarország környezeti állapota több tekintetben is kedvezően változott.

Csökkent egyebek között az üvegházhatású gázok és a savasodást okozó gázok kibocsátása, javult az energiahatékonyság, és nőtt a megújuló energiaforrások használata. Csökkent ugyanakkor az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, megújult a hulladékgazdálkodás szabályozása és kevesebb hulladék keletkezett, nőtt a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya.

A jelentés szerint javult a közösségi jelentőségű  - Natura 2000 - fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete, és nőtt az erdős területek aránya. Ennek ellenpéldájaként felhozható, hogy a szerb határnál felépített kerítés gyakorlatilag kettévágott Natura 2000 területeket, például a mindössze 200-as populációval rendelkező, rendkívül veszélyeztetett délvidéki földikutyákat elköltöztették élőhelyükről, elszakítva a szerb oldalon élő fajtárssaiktól.

Sallai R. Benedek, a bizottság elnöke a jelentést szakmai szempontból nézve korrektnek tartotta. Jelezte: számára a biológiai sokféleségének és az ország környezet-egészségügyi állapotának a javítása az elsődleges, nem pedig az, hogy a hazai GDP-ből mennyit fordít a kormány környezetvédelemre. Arra is figyelmeztetett, hogy megelőző szemléletű társadalmi berendezkedéssel megelőzhető a környezetvédelemre fordítható kiadások mértékének fokozatos növelése.

Rácz András Sallai R. Benedeknek a biológiai sokféleségre vonatkozó kijelentésére reagálva közölte, hogy az ország területének egyharmada környezet közeli területnek minősül, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő adat. A környezetvédelemre jutó forrásokról pedig elmondta, hogy 2007-2013 között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 130 ezer hektárnyi területen valósítottak meg élőhely-rekonstrukciót.

A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány a 2014-2020-as költségvetési időszakban már 46 milliárd forintot fordít élőhely-rekonstrukciós célokra és ökoturizmusra. A bizottsági ülésen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hangsúlyozta, hogy a fenntartható fejlődés szemlélete, illetve az azzal összefüggő környezetvédelmi terület évek óta megjelenik az ÁSZ tevékenységében. Domokos szerint az ÁSZ törekszik arra, hogy a központi költségvetésről alkotott véleményének kialakításakor külön fejezetben mutassa be azokat a pontokat, amelyekben a fenntarthatósági szempontok is szerepet kaptak.