A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint sok ponton muszáj változtatni a kórházi rendszeren, a helyi finanszírozásokon és a struktúrán is, csak a korábbiaknál sokkal óvatosabban, kisebb lépésekben.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György az M1-en azt mondta: az elmúlt másfél évtizedben három ütemben volt jelentős struktúraátalakítás, ágyszámcsökkentés, osztálybezárás. A helyi választások is azt mutatták, hogy az emberek nem viselik már el kórházaik redukálását. Hozzátette ugyanakkor, hogy szakmailag lehetne még apró lépéseket tenni, például évi ezer szülés alatti szülészeteket nem lenne érdemes működtetni.
A fizetős szolgáltatásokról szólva azt emelte ki: nem szabad teljesen kivinni a magánellátást a közellátást végző kórházakból, de időben és térben el kell határolni. Szerinte a közkórházakban a nagyon jó szakemberek, az egyre jobb infrastruktúra és műszerezettség használható volna erre a célra, az így termelődő profitot a közellátásra fordíthatnák, a munkaerőt pedig stabilizálná, mert helyben jutnának pluszforráshoz.
A szükséges változások közül arról is szólt: a szociális ellátások és az egészségügy határterületén való átmeneteken kellene javítani. Példaként említette, hogy Európában Magyarországon a leghosszabb a kórházi kezelések ideje, ami azzal magyarázható, hogy a kórházakból nem tudják időben áttenni a betegeket a szociális ellátásba.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
A parkoláson évente 120 millió forintot tud megtakarítani a Hegyvidék, a közétkeztetés ára nem nőtt, és több üzemeltetési munka is olcsóbb lett az új közbeszerzési rendszerben.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
