Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Öt év múlva Budapestre és Pest megyére válhat szét a Közép-Magyarország régió. A döntés első ránézésre logikus, kicsit jobban átgondolva viszont kérdések özönét veti fel. Hiába jut ugyanis több pénzhez az elmaradottabb Pest megye, megfelelő stratégia nélkül nem a kívánatos módon fog fejlődni. Ha továbbra is csupán a források megszerzése a hangsúlyos a fejlesztéspolitikában, végképp elszalasztjuk a történelmi esélyt a felzárkózásra.

Október elején jelentette be a kormány, azon dolgozik, hogyan tudná leválasztani az EU-s fejlesztési források szempontjából Pest megyét Budapestről. A kérdés azért fontos, mert Budapest fejlettsége miatt jelenleg a Közép-Magyarország régió nem fér hozzá bizonyos EU-s fejlesztési forrásokhoz, amelyek az elmaradottabb térségeknek járnak. A régió már most, a 2014–20-as EU-s költségvetési ciklus alatt is alig 285 milliárd forint fejlesztési pénzt kap a Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Programra (VEKOP), amelyből a portfolio.hu szerint pár tízmilliárd mehet gazdaságfejlesztésre.

Budapest, a rossz testvér

Budapest hagyományosan jól muzsikál: az EU-27 átlagát az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében vásárlóerő-paritáson számolva 41 százalékkal haladta meg 2013-ban. Gazdasági válság ide vagy oda, nyolc évvel korábban Budapest relatív fejlettsége még csak harminc százalékkal volt nagyobb az uniós átlagnál. Miközben a régiót felhúzta ez a teljesítmény, külön Pest megyét nézve a trend inkább a leszakadás felé mutat: hét év alatt egyedül Pest megyében romlott a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP a hét magyar régió közül.

A vásárló erő
©

Mivel az EU-s fejlesztések azon régióknak járnak, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az EU-tagállamok 75 százalékát, Pest megye önmagában jogosult lenne a fejlesztési pénzekre, csak épp a hasító Budapest árnyékában ezekhez nem fér hozzá. Ez pedig kihat az gazdaság további szegmenseire is (kutatás-fejlesztés, új vállalkozások száma stb.).

Tarlósnak is tetszik az ötlet

A szétválasztás legkorábban csak a következő EU-s költségvetési ciklus elejétől léphet érvénybe, vagyis 2021-től. Tarlós István főpolgármester maga is támogatja a lépést, mivel Budapest semmit nem profitál abból, ha mellette Pest megye sem részesül forrásokból. „Budapest már eljutott arra a GDP-szintre, hogy bizonyos fejlesztési körből sajnos kizárják.” Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének  (MOSZ) elnöke is egyetértett a szétválasztással, csak szerinte már kissé elkéstünk vele, mivel tudomása szerint 2020 után megszűnik a mostani kohéziós alapokból folyósított támogatás, csak direkt támogatások lesznek. Gémesi úgy látja, a kérdésben 2011 körül kellett volna dönteni, és előterjesztéssel fordulni az Európai Bizottsághoz. Sőt, igazából már a 2007–2013 közötti pénzügyi ciklus elején is szó volt erről, csak akkor még szemben állt egymással a liberális főváros és a jobboldali Pest megye.

Egy témára rálátó fejlesztéspolitikai szakember szerint valójában csak a magyar kormány hangoztatja, hogy megszűnik az EU-ban 2020 után a kohéziós és regionális támogatás, az EB ezt többször cáfolta. Az biztos, hogy a támogatások mértéke és rendszere változik, de ez eddig minden költségvetési ciklus előtt megtörtént – a visszajelzések hatására. Vagy ahogy a szakértő fogalmaz, "az intézményrendszer saját adaptációs tevékenysége eredményeként". Ez azt jelenti, hogy a támogatási formák vélhetően módosulnak, és kisebb mértékűek lesznek vélhetően az elnyerhető összegek is. Az EU-ra nem jellemző, hogy bármilyen támogatási formát egyik pillanatról a másikra megszüntetne, rendre meghatároz egy kivezetési periódust, hogy a drasztikus megszüntetéssel ne okozzon több kárt, mint amennyi hasznot a támogatás hozott.

Gémesi: Pest megyének „nem alakult ki megyeidentitása”

A kohéziós pénzekből most is sokat elvisz Budapest Gémesi szerint, és a megoldást a közeljövőben sem látni, miután Orbán Viktor végigjárva a megyeszékhelyeket odaígérte a források nagy részét. Hogy Budapest mennyire viszi el a forrásokat, megítélés kérdése, hiszen Lázár János és Tarlós István is azért veszett össze, mivel a főpolgármester szerint Budapest túl kevés fejlesztési pénzhez juthatott volna hozzá a 2014–20-as ciklusban. A fejlesztéspolitikai szakember forrásunk szerint, nem igazolható Budapest forráselszívó hatása, viszont az látszik, hogy Pest megye a főváros relatív fejlettsége miatt nem jut hozzá olyan forrásokhoz, amelyekhez amúgy saját fejlettségi szintje alapján hozzájuthatna.

Pest megye Gémesi szerint speciális megye: mivel ott van Budapest, nincs karakteres megyeszékhelye, a Duna által kettéosztott közigazgatási egység kulturálisan nem olyan szerves egész, mint Vas vagy Békés megye, nincs például napilapja, és „nem alakult ki megyeidentitása”.

Gémesi György
©

A szétválasztásnak két módja lehetséges: vagy egyszerűen kivágják a fővárost a megyéből (de ebben az esetben ügyelni kell arra, hogy minimum 800 ezer lakója maradjon a „lyukas” Pest megyének), vagy a környező megyékhez csapják az egyes darabjait. A régió jelenleg 2,8 millió lakost számlál, Budapesten pedig 1,7 millióan élnek hivatalosan, vagyis 1,1 millió emberről van jelenleg szó. Kérdés, milyen népvándorlási folyamatok várhatóak 2021-ig, főleg, ha Pest megyébe még hat éven át alig fog csöpögni EU-s pénz.

Az EB nem keveri bele a politikát

Az ilyen régiós ketté- vagy továbbosztás nincs előzmények nélkül az EU-ban, például Írország is két NUTS 2-es régióvá lett egyből, magyarázza fejlesztéspolitikai szakértő forrásunk. (Ezekről a kategóriákról bővebben a keretesben olvashat). A regionális módosítás nem megy egyik napról a másikra: el kell fogadnia az EB-nek, le kell egyeztetni az Eurostattal, hisz változik a statisztika is. A kormány amúgy jól időzít, most kell megkezdeni a téma feszegetését akár informális úton, a kérdés 2018-19-ben kerülhet az EB elé, de széles körű megegyezésre van szükség. Akkor kezdődnek ugyanis az első tárgyalások a fejlesztési tervekről, és mivel az Eurostatnak 1,5-2 év kell hogy előállítsa a kívánt adatot (vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP), a 2015-16-os teljesítmények  alapján születnek meg a pénz elosztására vonatkozó első javaslatok.

Mi az a NUTS?

A Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az EU által kialakított földrajzi alapú kódolási rendszer. Három szintje van: a NUTS  1-es szinten az ország három nagy régióra oszlik (Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld), a NUTS 2-es szinten hét kisebb régióra bomlik fel a három nagy (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) a NUT 3 pedig a megyék szintjéig darabolja fel az országot.

Magyarországon az EB számon kérhet bizonyos dolgokat a tárgyalások során, de nem azokat a politikai témákat, amire elsőre gondolnánk (menekültügy, demokratikus deficitek stb.), sokkal inkább a fejlesztés terén 2007–13 közötti elmaradásainkat. Tulajdonképpen meg kell győzni az EB-t, hogy a régió szétválasztására fejlesztési értelemben szükség van, és erre nem elég azt mondani, hogy Pest megye a főváros fejlettsége miatt nem jut elég pénzhez. Főleg azért nem, mivel a fővárosok régiója fejlettségüket tekintve az összes EU-s tagállamban messze a többi régió felett jár (Németország, Hollandia és Olaszország ez alól kivétel). Ezért ha csak a forrásfelszívó képességről lenne szó, minden tagállamban kivennék a fővárost az azt körülvevő régióból, magyarán mindenütt ezzel trükköznének .

©

A már említett Versenyképes Operatív Program leírásában azt fogadtuk meg, hogy egyszerre találunk megoldást egy fejlett terület kihívásaira, és biztosítunk lehetőséget egy, a fejletlenebb régiók problémáival szembenéző terület nehézségeinek mérséklésére. Ha most azzal érvelünk, hogy a kettős probléma megoldására kérünk pénzt, akkor milyen alapon fogunk pénzt kérni 2018-ban ennek az ellenkezőjére, a szétválasztásra? Milyen regionális fejlesztési eredménnyel tudjuk ezt alátámasztani?

Nem a több pénz a lényeg

Az egész fejlesztési támogatás értelme, hogy a régiók szervesebb fejlődést mutassanak fel, mondta a közösségi fejlesztéspolitikai szakértő. A kérdés ezzel szemben nálunk úgy szól, hogy mennyi milliárd juthat hova. Az EU fejlesztési logikája ennél sokkal átfogóbb, számol a helyi tőke és egyéb faktorok fejlesztési potenciáljával. A szétválasztás azért sem evidencia az EU szemében, mert a magyar régiók így is kicsinek számítanak.

De mi van akkor, ha elérjük az áhított célt, és sikerül 3-400 milliárddal több pénzt leakasztani? Az igazi kérdés a szakértő szerint akkor is az, hogy sikerül-e kidolgozni Pest megye felzárkóztatás stratégiáit, annak módszereit és részleteit. Igazolni tudjuk-e az eddigi fejlesztéseket, hogy milyen előrelépést jelentettek és milyen eredményeik voltak. „E tekintetben kételyeim vannak”, mondta a szakértő, szerinte nem lett szervesebb közigazgatási egység a Közép-Magyarországi Régió. A fejlesztésnél ugyanis annál több kell, „hogy bölcsődei férőhelyeket teremtünk”.

Miközben a kormány állandóan a lehívott EU-s pénzek nagyságával henceg, a szétválasztás ötletével maga ismeri be, hogy az eddigi fejlesztési politikája bizonyos tekintetben kudarcot vallott. Úgy megy el még egy fejlesztési ciklus, hogy a relatíve nagyobb "mennyei mannát" nem költjük el megfelelően, és ezután vélhetőleg csak ínségesebb idők jönnek – nem túl rózsás a kép.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!