Ezentúl másképpen kell újraéleszteni az elsősegélynyújtás során azokat a betegeket, akiknek leállt a keringése és a légzése. Az ajánlásokat a magyar és az európai resuscitációs társaság, vagyis olyan szakemberek fogalmazták meg, akik a váratlanul bekövetkezett keringésleállások ellátásával, az újraélesztés gyakorlatával és kutatásával foglalkoznak. Az ajánlások itt is olvashatók.

Ami nem változott, hogy a keringésleállás esetén a túlélés legfontosabb feltétele továbbra is a lehető legrövidebb megszakítással végzett külső szívmasszázs és az automata defibrillátor (AED) korai használata.

Az új ajánlásban fontos szerepet kap a telefonos újraélesztés, vagyis az, hogy ha laikus segítségnyújtó kezdi el az újraélesztést, akkor a mentésirányítás által telefonon adott utasításokkal komolyan növelhető a túlélés esélye.

Változott a szívmasszázsra vonatkozó ajánlás annyiban, hogy míg korábban legalább 5 centiméteres mélységű mellkaskompressziót javasoltak, addig ma már körülbelül 5, legfeljebb 6 centi mélységű mellkasnyomás az ajánlott. Vagyis akkor is hatékony lehet a szívmasszázs, ha nincs meg az 5 centis mélység. És lényeges, hogy ez a mellkaskompresszió lehetőleg folyamatos legyen, a legrövidebb ideig szakítsuk csak meg.

Fontos ajánlás, hogy a szívmasszázst célszerű lélegeztetéssel kiegészíteni, különösen gyermek és vízbefulladásos ember újraélesztése esetén. Azt is javasolják, hogy amikor görcstevékenységet tapasztal a mentő, akkor fel kell merülnie a keringésleállás lehetőségének, tehát ezt ellenőrizni kell.

Ezeken kívül az ajánlások között több olyan pont szerepel, amely már a mentést végző szakemberekre vonatkozik, így például a kapnográfia kiemelt szerepe, vagy az, hogy a légútbiztosító eszközök esetében a legegyszerűbbtől kezdjék a próbálkozásokat a bonyolultabbakig fokozatosan haladva. Amit nem javasolnak, azok a mechanikus mellkaskompressziót végző eszközök, mert ezeknek a hosszú távú túlélésre vonatkozó jótékony hatását nem sikerült bizonyítani.