Kormányzati hátsó szándék látszik a gazdaságra káros, silány elővásárlási szabálynál
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni.
Nincs felmentő ítélet Hernádi Zsolt Mol-vezér tízmillió eurós nemzetközi vesztegetési ügyében – tudta meg az Átlátszó.
Bár az újságok tavaly decemberben azt írták, hogy jogerősen felmentették Hernádit a Fővárosi Ítélőtáblán, kiderült, hogy mivel a pótmagánvádló nem sértettje Hernádi ügyének, a bíróság érdemben nem foglalhat állást arról, hogy a Mol vezetője bűnös-e, vagy sem. Így tehát a hírekkel ellentétben a mai napig nincs felmentő ítélet – írta a lap, amely a bíróság oldalán megtalálható dokumentumot is csatolta állításához. Bár a nevet kitakarták az iraton, az iratból kikövetkeztethető Hernádi ügye.
A felmentő ítélet azért lett volna fontos Hernádinak, mert akkor más, például horvátországi bíróság sem piszkálhatta volna az ügyét.
A horvát hatóságok azzal vádolják Hernádi Zsoltot, hogy több millió euró kenőpénzt fizettetett ki 2009-ben Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek azért, hogy a Mol befolyást szerezzen az INA felett. A Mol Nyrt. és Hernádi többször is tagadta a vádakat.
Itthon a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálta az ügyet. A hatóság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette 2012 januárjában, míg Horvátországban folytatódott a nyomozás.
Túry Gergely
A Mol elnök-vezérigazgatója ellen ez után a társaság egyik részvényese, korábbi vezető jogtanácsosa tett feljelentést, de az ügyészség nem fogadta be az ügyet, így az illető pótmagánvádas eljárásban fordult bírósághoz. A csalás és a hűtlen kezelés mellett nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt is felelősségre vonást kért. Szerinte a Mol-részvények értéke azért csökkent, mert a cég törvénytelenül szerezte meg az INA fölötti irányítási jogokat.
Első fokon a Fővárosi Törvényszék mentette fel Hernádit a csalás és a hűtlen kezelés vádja alól, a vesztegetési eljárást pedig megszüntette.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tanácsa tavaly decemberben úgy határozott, hogy az első két vádpont beolvadt a vesztegetés bűncselekményébe, ez utóbbiról viszont helyesen állapították meg első fokon, hogy a pótmagánvádló nem jogosult pótmagánvádat benyújtani, mert nem sértett az ügyben.
A jogerős ítélet szerint tehát a bíróság a bűnösség kérdésében törvényes vád hiányában nem hozhatott döntést. Így az ítélet nem akadályozza a Horvátországban zajló eljárást.
