Jávor Benedek EP-képviselő közleményben fordul Lázár Jánoshoz, mert az iratbetekintései során kiderült, a kormány lerövidítette a Paks 2-es beruházás megvalósítási szerződései közül az egyik titkosításának határidejét. A tervezéssel, építéssel kapcsolatos EPC-szerződés titkosítását 2044-ről 2025-ig csökkentette le, "minősítése július 21-i hatállyal Titkos-ról Korlátozott terjesztésű-re enyhült."

Jávor arra vár választ a kormánytól, hogy az egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a titkosítás módosításáról? "Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát? Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?"

Az EP-képviselő azért sem érti a titkosítás lerövidülését, mert az EPC-szerződésben épp a legérzékenyebb adatok szerepelnek, amelyeket leginkább illetne a védelem, mint a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)

"Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen." írja Jávor.