Az Európai Unió tagállamai hagyják erodálódni az üzemanyagok adóját – állítja a Levegő Munkacsoport, amely szerint ez az egyik oka annak, hogy nem csökken a közúti közlekedés okozta környezetszennyezés. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, aminek tagja a Levegő Munkacsoport is) legújabb tanulmányából az derül ki, hogy reálértéken számolva 15 éve folyamatosan csökken az üzemanyagok jövedéki adója az Európai Unió országaiban, 2014-ben már átlagosan 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2000-ben.

Tetézi a bajt, hogy a jövedéki adó a legtöbb tagállamban még mindig a dízeljárművek használatára és ezzel a sokkal nagyobb szennyezésre ösztönöz. Az Európai Unió polgárai reálértéken átlagosan 14 eurócenttel – mintegy 42 forinttal – több adót a fizettek 2014-ben az 95-ös benzin, mint a gázolaj literje után, annak ellenére, hogy az utóbbinak nagyobb az energiatartalma. Magyarországon is sokáig hasonló volt a helyzet, de ma már nincs lényeges különbség a kétféle üzemanyag jövedéki adója között.

Túry Gergely

Viszont azok, akik leginkább igénybe veszik a magyarországi utakat, külön kedvezményben részesülnek. Főként a személygépkocsik mennek tönkre a rossz minőségű utakon, miközben azokat a kedvezményes adótartalmú kereskedelmi gázolajat égető nehéz tehergépkocsik teszik tönkre – érvel a munkacsoport. A tehergépkocsik adóvisszatérítése, a kereskedelmi gázolaj több tagállamban működik, és évente immár több mint négymilliárd euróval ajándékozza meg az utakat leginkább igénybevevő közúti áruszállítást, miközben a társadalom egyéb adókkal kénytelen pótolni a kieső állami bevételt.

Az elemzésekből az is kiderül, hogy a jövedéki adó értéken tartásának elmulasztása komoly bevételcsökkenéssel járt az elmúlt tíz évben. Magyarországon 2014-ben, akkori áron számolva, 300 milliárd forintot hagyott az állam a gépkocsitulajdonosok zsebében ahhoz képest, mint amennyit 2004-ben jövedéki adóként beszedett tőlük.

A munkacsoport szerint ez az adóztatási stratégia több szempontból is káros, különösen olyankor, amikor az olajárak évtizedes mélységben vannak. Növeli a forgalmat, ezáltal több lesz az éghajlati katasztrófát okozó széndioxid, korom és egyéb veszélyes méreg a levegőben. Így többen betegszenek meg, nőnek az állam egészségügyi kiadásai, és több lesz a kiesett munkanap, ami bevételkieséssel jár.

„Egészen másfajta, a közúti közlekedést visszafogó, az általa okozott társadalmi költségeket csökkentő, nem a gépkocsihasználatot, hanem a környezetbarát közlekedést ösztönző, kiszámítható, következetes adópolitikával érhető csak el, hogy az Európai Unió és benne Magyarország elérje a közlekedéspolitika kitűzött célját, az éghajlatváltozást és egészségkárosodást okozó káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.