A Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hívta életre a 0 % jutalék - Tiszta TAO Társaságok rendszerét. Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá - a csatlakozó cégek zöld logót használhatnak majd jelzésként kiadványaikon, honlapjukon.

Az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni. A jutalék rendszer nem véletlenül alakult ki, a társulatok mindenképp extra bevételhez juthatnak a cégek TAO-támogatása által, azok meg leírhatták befizetendő adójukból. Az egyensúly azzal borulhat fel, ha egy cégvezető a támogatásért cserébe visszavárja az összeg egy részét jutalékként, így újra megjelenik nála a korábbi bevéltel fű alatt, már adómentesen.

Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz új igazgatója, valamint a Varieté Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte, hogy míg kezdetben a cégek 3-4 százalékos jutalékkal dolgoztak, mára nem volt ritka a 40 százalékos jutalékigény sem. Hozzátette, hogy ugyan a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.

Hogy gátat szabjanak ennek a gyakorlatnak, színházaik egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizetnek a társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó - tette hozzá Fekete.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az Operaházról is megjegyezte, hogy TAO hiányában a produkciós kiadásaik nullán vannak - erre elég a központi költségvetés működési támogatása. Hozzátette, ha a kormány valóban számolna azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, illetve működtetni a rendszert - mindhiába. Vidnyánszky szerint minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg, ő maga is leginkább TAO-ellenes. A számok is azt mutatják, hogy kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban az igazgató kiemelte, hogy most a TAO megszűnésébe esetén belerokkannának a színházak - azaz függésbe kerültek, maximum 1,5 milliárd forintot vehetnek igénybe.

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint is a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. "Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében" - fogalmazott az igazgató. Jordán szerint elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható. Több színház - köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház - már a kezdeményezés mellé állt.

Emlékezetes, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ugyan közzéteszi a klubok részére támogatásként befizetett TAO pénzek listáját. A legfrissebb listával kiegészülve 2010 óta a felcsúti Puskás Akadémia jutott a legnagyobb összegű támogatáshoz, összesen 9 milliárd forintot - a második legtöbbet az Újpest csapata kapta, jócskán lemaradva, összesen 1,8 milliárd forint TAO-támogatás folyt be. A kormány 2011-ben tette lehetővé, hogy a vállakozások a társasági adójuk egy hányadát - jelenleg 70 százalékát - a látványsportok klubjainak utánpótlására és fejlesztésére folyósítsa, ennek értékében a cégeknek adókedvezményhez jutottak, a klubok pedig közvetlen forráshoz. Azonban vita tárgyát képezi, hogy a TAO támogatások mennyiben számítanak közpénznek, több ellentétes bírósági ítélet után Varga Mihály általi 2014-es törvénymódosítás korlátozta, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni a TAO pénzek felhasználásáról a sportszövetségeknek, hiába átengedett - vagy be nem szedett - adóforintokról van szó.