A „Schengen barátai” és az úgynevezett mini-Schengen koncepció hívei közötti egyetértésben zajlott le a pénteki EU28-ak belügyminisztereinek tanácsülése – adta hírül a BruxInfo. Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára az ülést követően elmondta, Schengen egységét mindenki meg akarta őrizni. Dimitrisz Avramopulosz, az EU belügyi és menekültügyi hozzátette: „Schengent nem lebontani kell, hanem éppen ellenkezőleg, meg kell erősíteni, és az Európai Bizottság is ebben a szellemben dolgozik tovább”.

Az ülés légkörére kedvező hatást gyakorolt, hogy Görögország végül szinte minden fronton elfogadta az Európai Unió által a külső határok ellenőrzéséhez felajánlott segítséget. Avramopulosz biztos azt is jelezte, hogy a testület folyamatosan nyomon követi és értékeli a tagállamok teljesítményét a külső határok őrzésében. A Bizottság december 15-én teszi közzé kétévenkénti értékelő jelentését a tagállamokról és a schengeni rendszer működéséről.

Fazekas István

Athén kérte a polgárvédelmi mechanizmus aktiválását, a gyorsreagálású határőrcsapatok görög szigetekre vezénylését, és megállapodott a Frontex-szel a macedón határon a menekültek közös regisztrálásáról. A pozitív eredmények ellenére azonban még mindig nem biztosított Görögországban kellő mértékben azoknak a migránsoknak a fogadása, akik nem a szigeteken felállított hotspotoknál, hanem a görög kontinensen kötnek ki a csónakjaikkal.

Ahogy korábban, a tanácsülés előtt írtuk, az egyik fő probléma Magyarország és Szlovákia teljes elzárkózása a kötelező menekültkvóták ügyében: mindkét ország hivatalosan is benyújtotta keresetét az EU Bíróságához, hogy megsemmisítse a rendelkezést. A luxemburgi külügyminiszter az ülés után újságírói kérdésre elmondta, a két országnak jogában áll a Bírósághoz fordulni, és azt is előrevetítette, hogy Luxemburg, miként néhány más tagállam is a magyarokkal és a szlovákokkal szemben száll majd be a bírósági tárgyaláson a vitába.

Attól, hogy az EU28-ak belügyminisztereinek tanácsülésén schengeni övezet egységének megőrzése mellett tettek hitet, még fennáll a veszély, hogy tavasszal egyes országok az uniós szabályok adta kereteken kívül próbálják meg fenntartani az átmenetinek szánt belső határellenőrzéseket. Az egyelőre nem tisztázott, hogy márciusban rendelkezésre állnak majd azok a jogi feltételek, amelyek a németeknek vagy az osztrákoknak lehetővé tennék a schengeni szabályok szerint a jelenlegi korlátozások végső esetben akár két évre történő meghosszabbítását.

A schengeni határkódex vonatkozó cikke ugyanis leszögezi: amennyiben a Bizottság rámutat egy országra, az három hónap időt kap a külső határok hatékony ellenőrzését garantáló intézkedések meghozatalára. Márpedig, ha ez a helyzet, akkor Brüsszelnek a 29-ik cikk aktiválásával tulajdonképpen már decemberben rapid módon intézkednie kell.