Eláll a Hóman Bálint Alapítvány attól a tervétől, hogy december 29-én szobrot állítson az antiszemista politikusnak Székesfehérváron – jelentette be az alapítvány és a székesfehérvári önkormányzat.

Az alapítvány csütörtökön írt levelet Cser-Palkovics András polgármesternek a szoborállítás lefújásáról. E szerint tudják, hogy Székesfehérvárt "méltatlan és kegyetlen támadások" érik Hóman miatt és a szoborállítás terve miatt a város "gazdasági és morális nyomás" alatt áll.

"Sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy Hóman Bálint emléke szoborban kell kiteljesedjen koronázó városunkban" – írták, de hozzátették, figyelembe vették Cser-Palkovics kérését, hogy őrizzék meg a város nyugalmát és ne engedjék, hogy a helyieket a szobor miatt "igaztalan vádakkal illessék. Az alapítvány december 29-én viszont megemlékezést tart majd Hóman Bálint emlékére a városban.

A székesfehérvári közgyűlés pénteken tudomásul vette a döntést, ezért hatályon kívül helyezte júniusi határozatát, ami a kétmillió forintos önkormányzati forrásnak és a szoborállítás támogatásának a visszavonását jelenti.

Cser-Palkovics András szerint jogi értelemben az alapítvány a szoborállítás kezdeményezője, a döntés azonban a közgyűlésé. "Meggyőződésem, ha a korábban Székesfehérváron megtartott Hóman Bálint-konferenciák kellő nyilvánosságot kapnak, és az ellenérvek is megjelennek, akkor a folyamat másként alakult volna" – fogalmazott, hozzátéve: a tanulságot a közgyűlés levonta.

Hóman Bálint történész és egyetemi tanár 1931-től több kormányban is vállalt miniszteri tárcát és jelentős szerepe volt az 1930-as évek végén megkezdődött zsidóellenes törvények elfogadásában. Tervezett szobra ellen több szervezet is tiltakozott, többek között a Zsidó Világkongresszus is, amely többször is arra szólította fel Orbán Viktort, akadályozza meg a szobor felállítását.

A kormányfő kedden egy MSZP-s kérdésére a parlamentben a Hóman-szoborról azt mondta, nem támogatható az alkotmány szerint Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon lévő politikai vezetőnek történő szoborállítás.

Orbán akkor hozzátette, Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt. A megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal, ezért nem fog támogatni Horthy Miklósnak történő szoborállítást sem – jelentette ki.