A végét járja a polgári körök tömegmozgalma, de a baloldal hagyományos háttérszervezetei is szétesőben vannak.
Mint a politikaközeli fociklubok egy része, a pártok háttérszervezetei is jórészt vállalati adományokból élnek újabban. Ahogy a stadionból elmaradnak a fizető nézők, úgy tünedeztek el az utóbbi években a magántámogatók a politikai színezetű alapítványok, egyesületek tájáról, így a cégek segítsége mentőövnek bizonyulhat. Legalábbis a kormánypárti oldalon.
Az első Orbán-kormány bukása után, 2002 őszén Makovecz Imre által létrehozott – és aztán a fideszes miniszterelnökre hagyott – Szövetség a Nemzetért Alapítvány például 2013-ban 86 millió forint adományt kapott, és ebből 74 milliót cégektől. Hasonló volt a helyzet a korábbi években is (a tavalyi adatokat még nem tették közzé). A kezdeti hév hamarosan alábbhagyott. A polgári köröket koordináló alapítványhoz 2004-ig 287 millió forint támogatás folyt be, 2008-ban viszont már azt kellett megállapítania a kuratóriumnak, hogy „az adományok folyamatos mérséklődése az adományozói körünk anyagi helyzetének romlásával függ össze”. A 2005-ben indult Nemzeti Konzultációért Alapítvány még rosszabbul járt: mostanában alig volt bevétele, igaz, az elsorvadásával párhuzamosan a Fidesz–KDNP-kormány önteni kezdte az állami százmilliókat az úgynevezett nemzeti konzultációkba.
A legutóbbi konzultációs akciója megmozgatta az adományozókat – csak éppen az ellenzéki oldalon. A kormány menekültellenes plakátkampánya kinyitotta a pénztárcákat, napok alatt több mint 30 millió forint jött össze kis – néhány ezer forintostól 150 ezer forintosig terjedő – magánadományokból. Ez jelzi, hogy az akár csak alkalmi, de átlátható, célirányos akciókért könnyebb mozgósítani a polgárokat, mint a mégoly magasztos, de elvont eszmékért. Még nehezebb az ilyen közösségeket tartósan megőrizni, így például a frissen alakult Új Magyar Köztársaság egyesületnek is ez lesz az egyik első próbája, ha nem akar egyszerűen csak feltűnni és eltűnni a magyar politikában.
A 2002 után százszámra létrehozott polgári körök egy része mostanra csak papíron működik, jogilag is megszűnt sok, pedig volt, hogy a Fidesz-oldalon tízezer szervezetet emlegettek. Anyaalapítványuk és főleg a kezében lévő Polgárok Háza még ad hírt magáról, azonban a vidéki szervezetek halódnak – főleg a kistelepüléseken –, ahogy eltűnt a hírekből a Szövetség a Nemzetért polgári kör is, amelyben a 2002. májusi induláskor még Vona Gábor mai Jobbik-elnök volt Orbán Viktor egyik társa. A szerepüket részint az új kormányzati kedvenc, a 2010-es választások előtt létrehozott békemenetes Civil Összefogás Alapítvány vette át, amely tavaly 260 millió forint bevételt könyvelt el (lásd ábránkat). A CÖF-klubokat is szervező mozgalom támogatói mögött is szép számmal vannak polgári körök.
Bukások előfordultak a baloldalon is. Különösen az MSZP szétforgácsolódása óta, hiszen a belháború és a párt népszerűségvesztése rányomja a bélyegét a háttérszervezetekre is. Országos klubhálózatot akart kiépíteni saját cégcsoportra alapozva például a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett Alapítvány a Modern Baloldalért (Amőba) 2006 után, aztán kudarc és kényszer-végelszámolás lett a belőle. A szocialisták hagyományos közösségteremtő célzatú Kapcsolat programja jobban áll, a honlapja most is toborozza a tagokat. De ez felülről szervezett: az oldal tulajdonosa az MSZP Táncsics Mihály Alapítványa, s azt a cége, az évek óta veszteséges Kapcsolat.hu Kft. tartja fenn (a Táncsics a Next klubhálózatot támogatta).
Nagy politikai reményekkel indult a Bajnai Gordon mögötti csapat is – amiben van párt, alapítvány és egyesület –, ám kétséges, mi lesz ezeknek a sorsa a húzónév kiszállása után, például lesznek-e olyan jó évei a háttérmunkákat szervező Haza és Haladás Egyesületnek (HH), mint a választás előtti, amikor 440 millió forintot gyűjtött be. Mindenesetre a nehéz jövőre utal, hogy az Együtt – a Korszakváltók Pártja tavaly 85 millió forintos hiánnyal zárt (HVG, 2015. június 6.), és deficites volt a szintén a HH nevet viselő alapítvány is, amely tizedannyi bevételhez jutott, mint egy évvel korábban. E szervezet 2010-től több alkalommal kapott pénzt az OTP-től, a Moltól és a Soros-közeli amerikai Center for American Progresstől (a pártok csak magyar állampolgároktól fogadnak el adományt).
A többi trónkövetelő párt némileg más rendszer szerint jár el. A DK Gyurcsány személyére épít, a kft-je éppúgy árusítja a pártelnök szakácskönyvét, ahogy 500 forintért DK-kulcstartót (a Fidesz egyébként 400 forintért kínálja a sajátját). Az LMP a mozgalmi múlthoz jobban igazodó alkalmi akciókra alapoz: Segítünk, segíts! jelszóval például trafikjogsegélyt tart fenn. Komoly kihívás a régi pártoknak a fiatal korosztályokban átlagosnál is népszerűbb Jobbik: a Vona-alakulat hangos akciói elfedték a csendes építkezését az utóbbi bő fél évtizedben. Nemcsak a vidéket járták a politikusai, de a szervezeti hátteret is „felhúzták”: a jórészt közpénzből gazdálkodó Jobbik-alapítvány millióiból a baráti kutatóintézetekre és a hozzájuk kapcsolódó egyesületekre költöttek, sőt N1Tv néven már netes videotárat is működtetnek.
BENCE MÁTYÁS
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
