„Csak tegnap öten hívtak fel kifejezetten azzal, hogy a láncon tartott kutyájukat szeretnék leadni a menhelyünkön. Mindegyiküket próbáltam megnyugtatni, de egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy valamelyiket végül nem vitték ki az erdőbe, és hagyták ott, hogy tavasszal a kirándulók találják meg a kikötött tetemét” – értékelte a helyzetet Nemes Tímea,karcagi állatmentő azt követően, hogy január elsején életbe lépett a láncon tartást szabályozó rendelet.

Az állatvédő úgy tudja, nemcsak náluk, hanem a helyi gyepmesteri telepen is jóval több állatot próbáltak leadni az újév óta eltelt napokban, és megnőtt az elhullott állatok között is is az egészségesnek tűnő. „Nálunk is háromszoros telt ház van, képtelenség ennyi kutyát elhelyezni. Márpedig, aki nemleges választ kap, könnyen lehet, hogy megoldja máshogy. Ha a kutyában nincs regisztrációs csip, vagyis nem beazonosítható, akkor simán szélnek engedheti. Gyanús, hogy több olyan kutyát vittünk haza a petárdázás miatti őrületben szilveszterkor, akiknek a nyakán lévő szőrön látszott, hogy láncos kutya” – magyarázta. Ha pedig a kutya "csipes", attól tartanak, hogy elviszik elaltatni. Ugyanis a vonatkozó törvények miatt hiába tilos az állatorvosoknak kioltani egészséges, problémamentes állatok életét, Nemes Tímea szerint semmibe nincs azt mondani, hogy az eb agresszív, így pedig már semmi akadálya az altatásnak.

Nemes Tímea azért tartja különösen elkeserítőnek a várhatóan tovább durvuló helyzetet, mert szerinte a büntetéstől tartó tulajdonosok jelentős része egyszerűen nem érti, hogy január elsejétől csak az ebek tartós, állandó megkötése tilos. „Vannak boldog, jól tartott kutyák láncon is, feltéve, hogy az kellőképpen hosszú, vagy futóláncra van téve, illetve rendszeresen mozoghat, sétáltatják. Egyes kutyákat nem is lehetne állandóra elengedni, mert szökősek, vagy veszélyesek más állatokra vagy önmagukra. De a kennel sem mindig megoldás, mert vannak típusok, amik pont a bezártságtól lesznek agresszívak” – tette hozzá.

Tele a dögtároló

Hiába próbálják nyugtatni a kedélyeket, a hozzájuk befutó megkeresésekből egyértelmű, hogy sokan a legegyszerűbb megoldást keresik. „Olyannal jönnek, hogy nincs pénz a kerítés megmagasítására, vagy hogy jogilag a szomszéd dolga lenne megépíteni azon az oldalon. Bár ha szeretné a kutyáját, valószínűleg nem ezen vitatkozna. De volt olyan gazdi is, aki szerint Morzsika 9 éve láncon él, már megszokta, ők máshogy nem vállalják” – sorolta. Aggasztó önmagában az is, mi lesz a tanyákon élő kutyákkal, mert ha ezeket most leveszik a láncról, akkor kerítés nélkül elkóborolhatnak, vagy falkába verődve veszélyesek lehetnek más állatokra és akár emberekre is.

Az állatvédő szerint vannak olyan jelek, hogy egyes gazdák képesek saját kezükkel végezni az állatokkal. Információi szerint a gyepmesteri telepre január első hetében több elhullott kutyát szállítottak be, mint ami szokásos. „Tele a dögtároló egészséges, szép, fiatal kutyák testével. A gazdákat viszont nyilván nem lehet kérdőre vonni” – tette hozzá.

Rossz körülmények között tartott kutyákat mentenek az állatvédők Székkutason

MTI / Rosta Tibor

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke, Gönczi Gábor szerint viszont egyelőre korai megmondani, milyen hatása van a rendeletnek. „Még tanulmányozni kell magát a rendeletet, majd konkrét adatok kellenek a tényleges következményekről” – mondta a hvg.hu-nak, így szerinte legalább egy hónap kell, mire érdemben állást tudnak foglalni. Szerinte hasonló félelmek voltak a csip kötelezővé tételénél is, de akkor sem igazolódtak be az aggodalmak. „Az állatvédelmi törvény pontosan meghatározza, mikor lehet elaltatni egy állatot. Vannak olyan állatorvosok, akik lelkiismereti okokból ezt egyáltalán nem is vállalják. Szóval nem hinném, hogy a rendelet miatt sorban állnának a rendelők előtt a gazdik azért, hogy elaltassák az egészséges kutyájukat” – tette hozzá a kamara elnöke.

Átgondolatlan, bizonyíthatatlan, ellenőrizhetetlen

Joó István, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke viszont borúlátó, és teljesen elhibázottnak tartja az új szabályozást. „Először inkább a már meglévő szabályok betartatásáért kellett volna valamit tenni, például hogy ellenőrizhető legyen a csipelés és annak a regisztrálása. Egy olyan országban talán működhetne, ahol  felelős állattartási kultúra van, az állatokat kinti-benti tartással, illetve megfelelő méretű kennelekben tartják és rendszeresen sétáltatják. De nálunk az a természetes, hogy kirakják láncra a kutyát, és ezzel el van intézve” – mondta a szervezet vezetője. Nem véletlenül elkeserítő a magyar állattartásról kialakult véleménye: éppen akkor értük utol, amikor egy éhen halt kutya ügyében a rendőröket várták. Itt a tulajdonos egyszerűen magára hagyta az állatot egy üres, pusztulásra ítélt házban, a kutya még a vécécsészét is megpróbálta kiásni, mielőtt szomjan halt. 8 hónappal később, most találták meg a tetemét, közvetlenül a bejárati ajtónál, várta, hogy kiengedjék.

Fazekas István

Joó István szerint egyértelműen emelkedni fog az amúgy is rengeteg kóbor állat száma a láncrendelet miatt, de más bonyodalmakat is okozhat a betartása. „Jöttek olyan visszajelzések, hogy a postások már most félnek, mi lesz, ha elengednek sok eddig megkötött kutyát. És hova vezet, ha a szomszédok elkezdik feljelentgetni egymást a jegyzőnél, miközben bebizonyíthatatlan, hogy éppen csak most tették láncra Buksit, aki eddig szabadon volt, vagy épp az ellenkezője a helyzet" – magyarázta.

Az állatvédelmi szervezet vezetője szerint a megfelelő újraszabályozás a minimális lánchossz betartatása, illetve a futólánc kötelezővé tétele lett volna. „Egy 10 méteres futólánc, amihez 4 méteres száron teszik a kutyát, már elegendő mozgási lehetőséget jelent. És akkor nem lenne ez az egész őrület, amihez az is hozzájárult, hogy sokan ezerrel elkezdték azt kommunikálni és osztani, hogy ’tilos’ mostantól a láncon tartás” – mondta Joó István.

A hatóság közleményben próbálja tisztázni

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) pénteken már közleményt adott ki kifejezetten a a rendelettel kapcsolatos, „nagy publicitást nyert félreértések” miatt. Ebben arra figyelmeztetnek, hogy a tartós kikötés tilalma nem jelenti a láncon tartás abszolút tilalmát. „Helytelen az az értelmezés, mely szerint a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani. Szintén fontos tisztázni, hogy az, aki vét a rendelet ellen, nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatálya alá” – közölte a hivatal.

Aki ilyesmit tapasztal, annak egyébként nem is a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. Miközben kivizsgálják az ügyet, a Nébih szerint elsősorban a hiányosságok javítására kötelezik az állat gazdáját. És ha ennek nem tesz eleget, akkor szabhatnak ki rá állatvédelmi bírságot, aminek alapösszege 15 ezer forint, de minősített esetekben lehet jóval magasabb is.

MTI / Krizsán Csaba

A tartós kikötés tilalmát is próbálták magyarázni: a kutya az egyetlen olyan állatfaj, mely – az emberrel való évezredes együttélés eredményeként – fajtársaival szemben is inkább az ember társaságát választja. „Ennek ellenére sokan ma is egyszerű „jelzőrendszerként” folyamatosan kikötve vagy kennelbe zárva tartják ebüket”, ezért kellett jogszabályban meghatározni, hogyan élhetnek az ebek jól szocializált, boldog, kiegyensúlyozott lényként.

„A jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában sajnos szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról, de az igen, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra!” – olvasható a közleményben.  Mindenkit arra kérnek, hogy legyen felelős állattartó, előre mérlegelve, hogy meg tudja-e teremteni az állatnak megfelelő feltételeket.