Ezer sebtől vérzik az igazságügyi szakértői rendszer. A becsülettel helytálló szakértők mellett dolgozik egy csomó korrupt és kókler, mondják maguk a hvg.hu-nak nyilatkozó – nevük elhallgatását kérő – szakértők. Ennek ellenére a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) áll a bál: óriási felzúdulással olvassák, kommentálják, küldözgetik egymásnak a tagok a megtisztulást célzó új igazságügyi szakértői törvénytervezetet.

A közel 150 oldalas tervezet alapvetően két nagy változtatással segítene a közbizalom helyreállításán: szigorítanának a szakértők felelősségre vonhatóságán, és bevezetnék a régóta hiányolt minőségbiztosítást. Utóbbi régóta sürgető lenne, hiszen nagyon nehéz belelátni, hogy egy-egy szakértő milyen minőségű munkát végez, miután semmilyen visszacsatolás nincs a megbízóktól. Ezért az új rendszerben 3 évente kiértékelnék a tevékenységüket, és a kötelező, nyilvános szakértői névjegyzékben bárki megnézhetné, hogy valaki alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítéssel bír-e.

A szakértőkbe vetett bizalom helyreállításának másik alappillére az etikai eljárások megreformálása lenne, mert a jogszabálytervezet indoklása szerint ezek nem eléggé szigorúak, így gyakorlatilag semmi visszatartó hatásuk sincs. Felállítanának kamarán belül egy 15 fős fegyelmi bizottságot, és az eddig is működő etikai bizottságok már ezek albizottságaiként működnének. Az is változás, hogy ezentúl már nemcsak etikailag, hanem szakmai szempontból is vizsgálhatnák a kolléga működését.

Minőségbiztosítás = betartani a másiknak?

Forrásaink mind a minősítés, mind a szakmai.etikai eljárások új rendszerét végrehajthatatlannak tartják. Jelenleg 3600 szakértő működik, őket kellene 3 évente rotációs rendszerben kiértékelni a kamarán belül – de ki fogja évi 1200 szakértő minősítését elvégezni, és hogyan fogják ezt honorálni? Aki keresett szakértő, annak erre nincs ideje, aki pedig ráér, mert nem kap elég megbízást, az miért bírálhasson másokat?”

Túry Gergely

Forrásaink azt is megjegyezték, hogy szakmai alapon, kompetensen minősíteni csak azonos területen dolgozók tudnak: a korrekt szakmai minősítéshez pedig szerintük szinte annyi idő kell, mint egy elemzést elkészíteni. Egymás minősítése felveti azt a kérdést is, hogy nem húzná-e le direkt az egyik szakértő a másik munkáját – végül is konkurenciáról van szó? A kamarában kimondatlanul most is uralkodó „uram-bátyám viszonyok” mellett „a haverok minősítenék egymást, ami simán felhasználható lenne leszámolásra is", mondta az egyik megkérdezett szakértő.

Az etikai eljárással kapcsolatban azt mondták, eddig is megvolt a lehetőség arra, hogy súlyos fegyelmi büntetést szabjanak ki a kamara tagjaira – mégsem tették, mert a mundér becsülete erősebb, mindenki megússza „ejnye-bejnyével”.

A pénzről is szól

Az igazságügyi szakértők ezen kívül a következő problémákat látják a várhatóan még idén tavasszal a parlament elé kerülő törvénnyel:

• A mostani 8 területi kamara megszűnne, és országos központtal ügyfélpontok jönnének létre. Mivel kevesebb választható tisztség lesz, már most hihetetlen pozícióharcok indultak el. „Erre fog elmenni az energia”, fogalmazott egy forrásunk.
• Az új törvény nem segít a leginkább zsebbe vágó problémán: a 4000 forint /óra hivatalos szakértői díjat, amit akkor fizetnek, ha a rendőrség, bíróság vagy más állami szerv rendeli ki őket, nagyon alacsonynak tartják. (Amikor nem hivatalból történő bizonyításkor dolgozik a szakértő, hanem magánmegbízásból, akkor a „szabadpiacon” akár 25-30 ezer forint/óra díjak is vannak.)
• Sokan kiakadtak azon, hogy szakértő hiányában, megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető lenne. Sőt, eseti szakértőként más szakterületre bejegyzett igazságügyi szakértő is közreműködhetne. „Ez mégis mit jelent, pszichológus szakértő adott esetben beszáll a kárbecslésbe?” – értetlenkedett egyikük.
• Az átfogó törvény számos pluszeljárást és tisztséget nevesít, de nem teszi mellé a forrást, amiből mindezt meg lehetne valósítani. Így kamarán belül az a (rém)hír terjed, hogy ebből óhatatlanul tagdíjemelés következhet, ami persze senkinek nem tetszik.

Beköszönthet a szakértőhiány

„Már most sokan azzal fenyegetőznek, hogy ki fognak lépni, inkább felhagynak az egésszel” – mondták egybehangzóan forrásaink. Az igazságügyi szakértők átlagéletkora az elmondások szerint 65 év, így sokaknak tényleg egyszerűbb visszavonulni, mint végigvesződni egy reformot. „Az egész szakma elöregedett, a fiatalok nem is jönnek. Aki elhelyezkedik egy adott szakmában, eszébe sincs még mellette szakvéleményekkel foglalkozni” – magyarázta egyikük.

Ha pedig így lesz, szakértőhiány jöhet, ami megakaszthatja az igazságszolgáltatási és igazgatási eljárásokat. „Nem lehet ránézésre eldönteni egy orvosszakértői kérdést, amin például egy egész büntetőjogi minősítés múlhat. Hiába a bíró dönt, a szakkérdésekkel nem foglalkozhat szakértők nélkül. Ha mégis, az a döntés a következő körben már támadható – vagyis nem sok idő kell, és szakértők nélkül leáll a rendszer”.

Csak a haladni képtelenek fújnak

A kamara ezzel szemben messzemenőkig méltatja az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetét, és azt, hogy „soha ekkora beleszólása nem volt a szakértői társadalomnak a jogalkotási folyamatba”, mint ennek előkészítése során.

Fülöp Máté

„Ez egy markáns változás lesz, ami tényleg rengeteg pluszmunkával jár, érthető, hogy prüszkölnek ellene” – mondta a hvg.hu-nak névtelenséget kérve egy, a jogszabály véleményezésébe bevont kamarai tag. Szerinte ugyanakkor nincs más választásuk, mert 10-15 éve folyamatosan szőnyeg alá söprik a problémákat, így rengeteg kényes kérdés gyűlt fel mostanra. „Bemondásra mennek a dolgok, senkinek nincs képe arról, hogy az egyes szakértők hogyan dolgoznak. Átláthatóság kell, de ez ütközik azzal a hozzáállással, hogy ’nehogy már az ő munkájukat minősítse bárki’” – mondta. Hozzátette, sok szakértő nehezen fogadja el, hogy „haladni kell”, pedig a tervezet még csak egy folyamat kezdete, egy sor további változást hoz majd.

A jövő például egy elektronikus rendszer lenne, nemcsak a kirendeléseket bonyolítanák így, de az erre felhatalmazott testületen kívül maga a megbízó is ebben minősíthetné, mennyire volt elégedett a szakértő munkájával. Ide kellene eljutni onnan, hogy jelenleg is vannak olyan igazságügyi szakértők, akiket úgy kellett rákényszeríteni, hogy kezdjen el e-mailt használni. Így még a tervezetet pártoló forrásunk szerint is legalább 2-3 év, mire egyáltalán érzékelhető lesz bármilyen változás.