Intő példa lehet a hangját egyre erősebben hallató magyar pedagógustársadalom számára a hét elején kezdődött szlovákiai tanársztrájk. A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezését (ISU) a hermanos tanárokéihoz hasonlóan a közösségi média kapta fel, amely olyannyira alulról jövő volt, hogy a sokak szerint csalódást keltően teljesítő szakszervezeteket be sem vonták a szervezésbe.

Harcias kiállásuk a határozatlan időre szóló sztrájk meghirdetésével kifejezetten erős kezdésnek tűnt a magyar viszonyokhoz szokott megfigyelőnek. Nálunk sztrájkot nem, legfeljebb tüntetést tartanak pedagógusok, szigorúan csak munkaidő után, és véletlenül sem belezavarva olyan nevezetes alkalmakba, mint a felvételi vagy az érettségi időszaka.

Óra egy pozsonyi iskolában

AFP / Samuel Kubani

A szlovák kollégák a munkabeszüntetést azután hirdették meg, hogy a múlt héten kudarcba fulladt az oktatásügyi miniszter és az ISU utolsó egyeztetése. A szervezet azt akarta elérni, hogy a kormány azonnali hatállyal emelje meg 140 euróval (átszámítva 44 ezer forinttal)  az összes pedagógus és szakmai alkalmazott besorolási bérét és garantálja, hogy az összeget egy év múlva újabb 90 euróval növeli.

Megegyező problémák mínusz Klik

A hermanos kezdeményezéshez hasonlóan a szlovák tanárok sem elsősorban a saját pénzükre gondoltak. A követelések között szerepelt az is, hogy a kormány költsön többet az iskolák felszereltségének javítására, bemondtak egy konkrét számot is: 400 millió eurót, vagyis kb. 126 milliárd forintot. Az ISU nem hajlott meg Robert Fico miniszterelnök kifogására sem, aki azt mondta, hogy röviddel a választások előtt nem akarja megkötni a leendő kormány kezét – amelynek a vezetője egyébként a közvélemény-kutatások szerint borítékolhatóan úgyis ismét ő lesz.

Osztályterem tanári sztrájk idején 2012-ben

AFP / Samuel Kubani

A szlovák példa azért is lehet tanulságos a sztrájkot fontolgató magyar tanárok számára, mert az ottani oktatási helyzet nagyban hasonlít a hazai állapotokhoz: a gyerekek és a tanárok ott is leterheltek, az állam ugyanúgy keveset költ egy-egy tanulóra, és a gyerekek évről évre gyengébben teljesítenek a szövegértési, matematikai kompetenciákat mérő PISA felméréseken. Amiben szintén hasonlítanak egymásra, csak nálunk még rosszabb a helyzet, azok a jövedelmi viszonyok. Noha a pedagógus életpályamodell bevezetésével az elmúlt két évben nálunk volt egy nagyobb emelés, a szlovák pedagógusok még így is valamivel jobban fizetettek – ennek ellenére a bérüket mégis arcpirítóan kevésnek találják. (Lásd erről keretes írásunkat – a szerk.)

Szintén jobb helyzetben vannak a szlovák pedagógusok abból a szempontból, hogy  az oktatás kevésbé központosított, és a hatalom sem telepszik rá a tanárok életére, mint idehaza. Ráadásul, a sztrájkszabályozás is liberálisabb, így könnyebben léphetnek sztrájkba.

Mérsékelt habzás

Már az elején is kérdéses volt, mennyire tud átütő lenni a pedagógussztrájk az országos lefedettséggel rendelkező szakszervezetek támogatása nélkül. Hétfőig az akcióhoz a szlovák pedagógusok 10-12 százaléka csatlakozott (90 ezerből 11 ezer), a kb. 3000 alap- és középiskolából pedig 300 iskola maradt zárva legalább egy napra (a támogató iskolák száma a hét második felére mintegy 60-nal 766-ra nőtt a hét eleji állapothoz képest).

Az ISU-ban nem találtunk magyar aktivistát az alapítók között, feltehetőleg ezzel is magyarázható, hogy magyar nyelvű iskolákhoz lassabban ért el a kezdeményezés, és kisebb is volt a visszhangja (a 258 magyar iskola közül kb. 10-15 intézmény csatlakozott a felhíváshoz). A megosztottságot mutatja, hogy sok iskola és tanár döntött úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak szimbolikusan, egyetlen nap erejéig vesz részt az akcióban, és még a testületileg csatlakozó iskolák tanári kara sem volt egységes a kérdésben. A kapcsolódó tüntetéseken se voltak sokan: hétfőn Pozsonyban mindössze 2000-en, csütörtökön Kassán már csak kb. 500-an mentek ki az utcára.

AFP / Samuel Kubani

Nagykaposon, ahol a kelet-szlovákiai régió legnagyobb magyar alapiskolája van (az intézmény összesen 500 gyereket lát el), a tantestület többsége, 43 tanárból 35, kedden még folytatta a határozatlan idejű sztrájkot, de csütörtökön már teljes gőzzel folytatódott a tanítás, mert az alacsony részvételi arány mellett nem látták értelmét a további munkabeszüntetésnek.

Kérdéses időzítés

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos elnöke is támogatta az ISU kezdeményezését, de szerinte ez kevés lesz a sikerhez. “Ha a tanárok 80 százaléka sztrájkolna, akkor három nap alatt olyan méretű káosz alakulna ki, hogy a követelések nagy részét elfogadná a kormány.” Egy ilyen méretű sztrájk azt jelentené, hogy a szlovák oktatási rendszerben tanuló kb. 800-850 ezer gyerek jelentős hányada maradna napközbeni felügyelet és tanítás nélkül. (Összehasonlításképpen, Magyarországon több mint 4000 általános iskola, középiskola működik és 127 ezer pedagógus van alkalmazásban. A miskolci Hermann Ottó Gimnázium tiltakozó levelét eddig 22 ezer magánszemély – igaz, ebben benne vannak a szülők és a diákok is – és több mint 100 intézmény írta alá.)

Jókai szerint az ISU jól taktikázott, amikor éppen a közelgő választások és az érettségi idején gyakorolnának nyomást a Fico-kormányra. A hvg.hu által megszólaltatott iskolai vezetők közül viszont volt, aki támadta az időzítést, más pedig azt hozta fel, hogy nem tehették meg a gyerekekkel, hogy egész héten ne legyen tanítás.