A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az ilyen lelőhelyekre a törvény szerint kötelező régészeket hívni. A Felhő utcai építkezésen hatvanhét sírt tártak fel eddig a Móra-múzeum régészei – olvasható a cikkben.
Decemberben próbafeltárást végeztek a szakemberek. Négy kutatóárkot nyitottak, de csak a negyediknél találtak sírokat, ott viszont mindjárt hetet. Főleg gyerekkoporsókat és -csontokat tártak fel, ami a gyerekhalandóság akkori magas aránya miatt nem meglepő. Legtöbbjük újszülött és hat év közötti fiatalé. Akad köztük, akiket felnőtt közvetlen közelébe helyeztek el, nyilván rokonok voltak – mondta Lajkó Orsolya ásatásvezető régész.
Az emberi maradványok mellől rózsafüzérek gyöngyei, bronzkeresztjei, illetve ruhagombok kerültek elő. Ezek alapján a 18. század második felére tehető a legtöbb temetkezés.
Találtak olyan csontvázat, amelynek lábszárcsontja valamilyen betegség következtében kétszer olyan vastag, mint a combcsontja. Feltűnő volt az is, hogy nem fekete, hanem fehér koporsókat emeltek ki, vörös díszítéssel.
A temetőt az 1720-30-as években nyitották, amikor a dóm helyén lévő Szent Demeter-templom körüli sírkert megtelt. 1831-ig helyeztek el benne halottakat, majd ez a hely is megtelt, és megnyitották a mostani Belvárosi temetőt.
Az építkezésen előreláthatólag a hét végéig dolgoznak a régészek. A kiásott leleteket a Móra-múzeumba viszik. A csontokat mosás után antropológiai vizsgálatnak vetik alá, hogy kiderítsék az elhunytak korát, nemét és a haláluk okát.
