A gyöngyöspatai cigánygyerekeket súlyos hátrányok érték a jogellenes szegregált körülmények miatt. Külön wc-t kellet használniuk, még nyolcadikban is a negyedikes tankönyvekből tanították őket, sokan nem tanultak meg 14 éves korukra sem megfelelően írni és olvasni. A középiskolát sem fejezték be a lemaradás miatt, egy életre szóló hátrány érte őket, ezért 209 millió forintos kártérítésért perelik a magyar államot.
Hatvanhárom gyöngyöspatai cigány származású tanuló indított pert az állami Klebersberg Intézményfenntartó Központtal szemben, mert a szegregált általános iskolai körülmények miatt jelentősen lemaradtak a fejlődésben, de ezen túl is számos sérelem érte őket. A Kúria tavaly márciusi ítélete is ezt erősítette meg, ezt követően fordultak kártérítésért, összesen 209 millió forintot várnak az államtól.
A földszinten volt az osztályunk, az emeletre fel mi nem mehettünk. Pedig fent volt csak olyan mosdó, amit tudtunk volna használni, mert a miénk nem működött, nem volt benne víz. Se vécére, se a haveromhoz nem mehettem fel, mert amint megláttak ott a tanárok, vagy az igazgató, egyből kiabáltak, hogy menjünk le.
– mesélte az Abcúgnak a 19 éves Dávid. A fiú a Nekcsei Demeter Általános Iskolában tanult első osztályos korától, később hegesztő szeretett volna lenni, de olyan lemaradásokkal küzdött, hogy a szakközépiskolát nem tudta befejezni. A menzán is elkerülték őt és cigány társait a többi tanuló, ha tehették, hozzájuk sem szóltak.
Az iskolában nyolcadikos korában hatodikos és hetedikes gyerekekkel vonták össze az óráikat, magyarórán őket a negyedikes tankönyvből tanították, kémiaórát alig tartott nekik a tanár, inkább számítógépezni vitte őket. Dávid elmondása szerint minden osztálytársa kiesett a középiskolából. A családban hatan vannak testvérek, öten a Nekcseibe jártak, az öccse el sem tudta kezdeni a szakközepet, mert nem tanították meg rendesen írni, illetve olvasni is csak szótagolva tud.
A szegregált oktatást a Kúria ítélete alapján megszüntették, de az Abcúg korábbi beszámolója szerint ez csak annyit jelent, hogy a nem cigány gyerekeket másik iskolába íratják a szüleik, hogy ne egy osztályba kerüljenek. A gyerekek jogi képviseletét ellátó Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) Alapítvány jogászai szerint hiába mondta ki a bíróság, hogy jogellenesen szegregálták a cigány gyerekeket, nem változott semmi.
A fiatalokat egyrészt etnikai megkülönböztetésen alapuló szegregáció érte, másrészt hátrány érte őket az alacsonyabb minőségű szegregált oktatás miatt. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság és a magyar bíróságok előtt is voltak már hasonló ügyek, minden esetben megítélte a kárpótlást a bíró. Ezúttal három ügyvédi iroda segíti az alapítványt és a gyerekeket, de közreműködnek az ELTE jogászhallgatói is, mind önkéntesként. A keresetlevélben az érintett 63 gyerek mindegyikéről külön leírást készítettek, felvázolták életútjukat, csatolták a bizonyítványuk másolatát – írja a portál.
A megkérdezett szakértők és jogi képviselők szerint jó eséllyel megkaphatják a kártérítést a fiatalok, de Dávid nem ilyen derűlátó. Szerinte "el fogják az egészet simítani", de a tárgyalásokra elmegy. Amennyiben jól alakul a sorsa, a családjával kigazdálkodnák, hogy legalább egy OKJ-képesítés megszerezhessen, továbbra is hegesztő szeretne lenni.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
