Nem tetszett a vevő a kormánynak – mégse adják el a mezőhegyesi földeket

Legalább két és fél tucat árverési eredményt kell érvényteleníteni, de szerződéseket nem kell felbontani, mivel azokat – információink szerint -– még meg sem kötötték és így ki sem függesztették. Az eladásra kiírt területek majd fele kelt el az őszi árveréseken, 29 alkalommal koppant a kalapács. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. elnök-vezérigazgatója kétszer licitált, egyszer 62 hektár, majd 113 hektár tulajdonjogát szerezte volna meg. A cég más vezetői is regisztráltak, így egyes becslések szerint az eladásra kínált, valamivel több mint 2000 hektár felét Kun Mihály, valamint a céghez kötődők vásárolták meg.

Többek szerint ez nem tetszett a kormánypártiaknak, ezért döntöttek az eredmények megsemmisítéséről.  De jelentős nagyságú területért szálltak ringbe Simonka György, a térség országgyűlési képviselőjének baráti köréhez tartozók is.

MTI / Rosta Tibor

Sok hűhó semmiért

Amennyiben a Magyar Közlönyben közzéteszik a rendeletet, akkor mindegyik licitáló hoppon marad, ráadásul úgy tudjuk, hogy a mezőhegyesi állami földbérleti pályázatok eredményeit is felülvizsgálja majd a kormány. Információink szerint miután komolyan nekilátott a januárban kinevezett kormánybiztos a Ménesbirtok Zrt. helyén létrehozandó állami mintagazdaság felépítésének, világossá vált, hogy a munkahelyek megtartásának ígérete, a francia tulajdonú vetőmagüzem ellátása csak megfelelő nagyságú területek feletti rendelkezéssel lehetséges. Ezt a helyiek többször jelezték az elmúlt években, számos alkalommal írtak levelet Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak is. Mindezek ellenére ősszel kiírták eladásra a zrt. területeit, majd többször azt nyilatkozta személyesen Lázár János is, hogy az állami tulajdonú céget majd 4000 hektáron fogják újjászervezni.

Az érintettek jelezték, hogy mivel a 4000 hektárból 1800 erdőterület, több száz hektár pedig a 60 kilométerre levő Telekgerendás környékén található, ezért lehetetlen egy olyan gazdaságot felépíteni, amely megfelelő számú munkahelyet is tud biztosítani. Vélhetően emiatt látta be a kormány és a szaktárca, hogy csupán állami kézben tartott földeken nem lehetséges egy új állami mintagazdaság beindítása.

Csak a Ménesbirtok tulajdonosait akarták kicsinálni

A Ménesbirtok Zrt.-nek 2017. januárig van érvényes földbérleti szerződése. A használatukban lévő földeket az elmúlt években állami földbérleti pályázatokon írták ki, a Ménesbirtok Zrt. tulajdonosai nem hosszabbíthatták meg a földhasználati szerződésüket. Amikor még meg se száradt a tinta az új bérlők szerződésein, az állam úgy döntött, hogy árverésre kínálja ezeket a földeket is. A liciteket tavaly ősszel lebonyolították, de úgy néz ki, hogy most nem csak azok maradnak hoppon, akik ősszel megvásárolták a földet, hanem azok is, akik a bérleti pályázatokon nyertek.

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 8000 hektáron gazdálkodott a 2004-es állami gazdaság privatizációja óta. 1500 tejelő szarvasmarha állományával a tejtermelés élvonalába tartozik, jelentős területeken minőségi vetőmagot állít elő a gazdaság. A kormány 2013-ban írt ki pályázatot a terület bérletére, amely ellen az egész település tiltakozott, a zrt. polgári peres eljárást is indított, amely nem zárult még le. Tavaly márciusban és júliusban hirdettek eredményt az állami bérletekre jelentkezők között, majd szinte ezzel egyidejűleg lényegében az állami földek eladásról is döntött a kormány. Most úgy tűnik, hogy meggondolta magát. Többek véleménye szerint csak az volt a cél, hogy a hajdani állami gazdaság 2004-ben lezajlott privatizációját, amelyet az Orbán-kormány törvénytelenséggel bélyegzett meg (de azt soha nem bizonyította), most visszacsinálja.