Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

A menekültsegítő civil szervezetek szerint a kormány a magyarországi menekültek ellehetetlenítésére játszik a jogszabályi háttér újraszabályozásával, amely bátran mondható szigorításnak. A menekültek, akik megkapják a védelmet Magyarországról, a jövőben csak egy hónapra kaphatnak szállást, aztán hajléktalanná válnak. Így kell boldogulniuk, ha be akarnak illeszkedni.

Szigorítana a kormány a migrációs törvényeken, erről szóló törvénymódosító javaslatok és rendelettervezetek jelentek meg hétfőn a kormány.hu-n. A változásokkal a menekültügyi szállások komfortjellegét a börtönökéhez közelíti a kormány, és a menekültek integrálódásához eddig nyújtott állami segítséget is visszafogná.

A mostani tervezet eltörölné az integrációs szerződés intézményét, amellyel az itt maradt menekülteket segíti az állam, a változtatás fő eszmei iránya a menekültek védelmének teljes kiüresítése, hogy a menekültek ne kapjanak állami segítséget az integrációhoz. Ezzel beteljesedne a nagy mű, mondja a menekülteket segítő Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta. A fizikai és jogi határzár, vagyis a kerítés és a tavaly augusztustól hatályba lépő menekültügyi jogi elbírálás feltételei (amely Szerbiát olyan biztonságos harmadik országnak veszi, ahová visszatoloncolhatóak a menedékkérők) mellett tehát a most benyújtott szabályok célja az lehet, hogy azok se akarjanak Magyarországon maradni, akik már megkaptak itt valamiféle védelmet.

A bezárt debreceni befogadóállomás
©

Szerbia ma gyakorlatilag senkit nem fogad vissza Magyarországról, tehát a magyar bevándorlási hivatalnak kell foglalkoznia a menekültek ügyével, és sokan, például a szíriaiak, meg is kell hogy kapjanak valamilyen szintű védelmet. Ők menekültek, oltalmazottak vagy befogadottak lehetnek. A menekültek a magyar állampolgárokkal csaknem azonos jogállásúak, a menekültstátuszt később általában nem vizsgálják felül, bár erre a lehetőség mindig megvan. Az oltalmazott nem menekült, de súlyos sérelmek fenyegetnék, ha visszaküldenék a hazájába – ezt a státuszt ötévente vizsgálták felül. A legenyhébb a befogadotti státusz, amely nemzetközi védelmet biztosít azoknak, akik sem a menekült, sem az oltalmazotti státuszra nem jogosultak, mégis védelemre szorulnak. Ezt egy évre adták meg.

Aki tehát itt maradt és valamiféle védelemben részesült, azzal az állam mindeddig integrációs szerződést kötött, ez a szerződés segíti a védelemben részesülő külföldit abban, hogy dolgozni tudjon és meg tudjon élni Magyarországon. Segíti a nyelvtanulását, a lakhatását és a munkakeresést is. A szerződés maximum két évig van hatályban, ezalatt folyamatosan csökkenő havi pénzösszegekkel támogatja az állam azt, akinek az integrációján hivatalosan dolgozik – ez a pénz az első fél évben még 90 ezer forint/fő/hó, az utolsó félévben pedig 22 500 ft/fő/hó, ha egyedülálló személlyel szerződik a Bevándorlásügyi Hivatal (BÁH) (családok esetében módosulnak az összegek).

Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Menekültmisszió vezetője úgy gondolja, az integrációs szerződés szükséges volt, de igazán a civil programokkal kiegészülve volt hatékony eszköze az integrációnak. A menekültnek nem elég megadni a védelmet, menekültekre szabott támogató eljárásokra is szükség volt. A református szervezet komplett csomagokat kínált a menekülteknek, volt lehetőség nyelvet tanulni, felzárkóztató oktatásban részt venni, közösségi programok segítségével fenntartani az integrációs motivációt, és üzemlátogatásokkal, egyéb módokon a munkakeresést is aktívan tudta támogatni. Így volt esélye annak, hogy teljesül az integrációs szerződésben foglalt integrációs terv. A civilek így levették a terhet a családsegítők válláról, nekik volt a dolguk a terv teljesülését ellenőrizni. Kanizsai szerint egyébként aki csak a családsegítőkre támaszkodott, annak sokkal kisebb esélye volt a tényleges integrációra.

Ezt az egész rendszert dobná a kormány a kukába azzal a felkiáltással, hogy a menekülteknek ugyanolyan jogaik vannak, mint a magyar állampolgároknak, ezért ne járjon nekik külön támogatás. Így eltörölni készül az integrációs szerződés intézményét. Pedig még egy magyar hajléktalan is hatalmas előnyben van egy menekülthöz képest: beszéli a nyelvünket, meg tudja magát értetni egy szociális munkással, vannak ismerősei, barátai. Egy polgárháborúból elüldözött menekült ma a két hónapos menekülttábori szállás után csak az integrációs szerződésben bízhat, meg valamennyire maroknyi civil segítségében. A kormány szigorítása után a két hónapos szálláson tartózkodás egy hónapra rövidülne, és utána egyszerűen utcára tennék a menekülteket, akár családostul.

Adományosztás Röszkén
©

A menekültek amúgy az EU-ban mindenhol kapnak valami integrációs segítséget, mert rászorulnak arra, és ezt az unió is elismeri. Arról nem is beszélve, hogy a menekültek integrációjának a támogatását a strasbourgi emberi jogi bírósági gyakorlat is hangsúlyozza, mert sérülékeny csoportnak számítanak. A genfi egyezmény is azt írja elő, hogy az állam tegye lehetővé az integrációt.

Az integrációs szerződés megszüntetése elveszi azt a kezdeti lökést, amely segítené a menekültek beilleszkedését – mondja Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója. A kormány szerint ezek a terhek a szociális ellátórendszert terhelik, és ezt a helyzetet meg kell változtatni. Ám Kováts szerint ezek a terhek később hatványozottan jelentkezhetnek: ha egy család egy hónap után utcára kerül, a gyerekeket állami gondozásba kell adni, az újabb kiadás az államnak, mellesleg el is szakíthatják a szüleitől.

A lakhatás amúgy is az integráció legnagyobb gondja: szociális alapon nagyon nehéz lakáshoz jutni, piaci alapon pedig eddig sem volt könnyű, sem anyagilag, sem az előítéletek miatt – az elmúlt egy év idegen- és bevándorlásellenes kampánya után pedig még nehezebben adják ki a tulajdonosok a lakásukat egy menekültnek.

A kormány változtatásai most egyértelműen azt ösztönzik, hogy az itt élő menekültek próbáljanak továbbállni, integrálódni ugyanis aligha lesz lehetőségük. Ez olyan másodlagos mozgás az EU-n belül, amelyet az unió nem támogat, magyarázza Pardavi. Azért sem, tehetjük hozzá, mert épp ezt szeretné elkerülni a kvótarendszerrel. Maga Orbán Viktor is azt rója fel a kvótarendszernek, hogy vajon hogyan tarthatók az adott tagállam területén a menekültek, ha nem akarnak ott maradni. Ezzel a változtatással pedig maga is mindent megtesz azért, hogy a(z akármilyen, tehát akár kvótaalapon ideérkező) menekültek tovább akarjanak menni Ausztria vagy Németország irányába. Nemcsak menedékkérőt, menekültet sem akar itt látni a miniszterelnök.

Pardavi Márta úgy emlékszik, maga a bevándorlási hivatal nem is olyan régen egy konferencián még inkább pozitívan foglalta össze az integrációs szerződéssel kapcsolatos kétéves tapasztalatokat, ám most a kormány politikája felülírta a szakmai megfontolásokat, menekültügyben már nem először. A rendszer nem volt tökéletes, sokat kritizálták a jogvédő, menekültsegítő szervezetek, de jobban működött annál, ami előtte volt, ráadásul fejleszthető lett volna.

Ha az állam kiszáll az integrációból, a feladat a civilekre, a finanszírozás bizonyos EU-s forrásokra marad. A kormány nyáron már cinikusan beszélt arról, hogy a civilek megoldják a menekültek problémáit, az államnak ebbe nem kell beszállnia – most valami hasonló logika következik. Ugyanígy fogja a kormány tudomásul venni, hogy elmennek a menekültek tőlünk, mint ahogyan azt nyugtázta, hogy bizonyos bírói ítéletek után Magyarországot egyes európai országok (Finnország, Svédország, Svájc, Hollandia) nem tekintik biztonságos harmadik országnak, és ide nem küldenek vissza a dublini eljárás alapján senkit.

Szakmát tanulnak az ARRIVO integrációs programban részt vevő menekültek Németországban
©

Az eddigi felülvizsgálati rendszer is módosul: az összes védelmi státusz jogosságát háromévente nézné újra az állam. Pardavi szerint ezt már eljátszotta Ausztria is, ott kiderült, hogy a nagy emberi erőforrásokat igénylő, költséges felülvizsgálatok 95 százaléka semmilyen változást nem hozott, tehát nem volt értelme a kontrollidőszak sűrítésének. Ellenben nagyon kontraproduktív a folyamatban szereplő többi oldalnak: a menekültnek a három év nem elég hosszú idő, hogy az integrációs eltökéltségét fokozza, túl bizonytalanná teszi. A munkakeresésben sem segít, mert a munkaadónak sem éri meg egy olyan munkavállalót alkalmazni, akinek minden harmadik évben megszűnhet a jogalapja a munkára.

A kormány tehát általános emberiességi és nemzetközi jogi szabályokat is felrúg ezzel a látszólag egyenlítősdi változtatással, még a nyelvtanulás lehetőségét is elveszi a menekültektől, mondja Pardavi. Pedig nem valami hatalmas, a költségvetést aránytalanul megterhelő összegekről van szó, 2-300 ember ilyen irányú költségeit nem lehet a stadionépítés vagy az MNB közpénzjelleget elvesztő alapítványi pénzeihez mérni.

A törvénytervezet az EU-s jogharmonizáció szükségességére hivatkozik, ám Pardavi szerint nincs ilyen sürgető kényszer. Szerinte van ugyan sok, a legális migrációra vonatkozó EU-s kötelezettség, de amit ebben a menedékjogi szabályozásban meg akarnak változtatni, azt pont nem írja elő sehol az uniós jog.

Kanizsai-Nagy szerint a kormány mostani módosítása egyértelműen azt üzeni a menekülteknek, hogy nincs túlélési esélyük. A háromévenkénti felülvizsgálat is egyértelmű üzenet: ha nincs esélye a menekültnek az integrációra, és tudja, hogy három év múlva elvesztheti a menekültstátuszát, akkor nem marad itt, tovább fog menni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tippelje meg, hány éves tejes zacskót találtunk épen

Tippelje meg, hány éves tejes zacskót találtunk épen

Meghosszabbítja a kormány a bértámogatás határidejét

Meghosszabbítja a kormány a bértámogatás határidejét

Három sztrájk és egy háromórás tárgyalás után sincs megállapodás a ContiTechnél

Három sztrájk és egy háromórás tárgyalás után sincs megállapodás a ContiTechnél