Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

A március 15-ei tüntetés után az lesz a tanárlázadás legnagyobb kihívása, hogyan tereljék közös platformra a különböző követeléseket megfogalmazó szakmai és civil szerveződéseket - ez volt a Corvinuson tartott kerekasztal-beszélgetés legfontosabb tanulsága. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára szerint a mostani közoktatási rendszerre már felesleges több pénzt költeni, mert egy teljesen újra van szükség.

Lesz-e pedagógussztrájk? Hogyan alakul a tanárlázadás a tüntetés után? Hogyan reformálható meg a jelenlegi oktatási rendszer? Nagy vonalakban ezekre a kérdésekre keresték a választ azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Budapesti Corvinus EgyetemTársadalomelméleti Kollégiuma szervezett kedden. A magyar közoktatásról szóló beszélgetésen a neveléstudománnyal foglalkozó Mészáros György, az ELTE-PPK adjunktusa, Varga Júlia, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az oktatásgazdaságtan kutatója és a tanárlázadás két jól ismert arca, Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanára, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke és Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke vett részt.

“Reformból reformba megyünk”

A kb. 50-60 egyetemista előtt megtartott beszélgetés első felében más-más szempontból, de azt foglalták össze a résztvevők, hogy mi nem működik a mai magyar közoktatásban. Itt is elhangzott, hogy alulfinanszírozott a rendszer, hogy mind a gyerekek, mind pedig a tanárok túlterheltek és a túlzott központosítás lehetetlenné teszi az érdemi pedagógiai munkát. Mészáros György szerint a rendszerváltás óta “reformból reformba megyünk”, de az Orbán-kormány oktatási reformja volt mind közül a szakmailag a legkevésbé védhető. Varga Júlia azt mondta, a mostani rendszer hibáinak hosszú távú hatásai lesznek: “tartok tőle, hogy nem is vagyunk a végén. A szülők is kezdik megérteni, hogy ez a rendszer rosszat tesz a gyerekeknek”.

Már a középiskolában is úgy tanulnak, mint az egyetemen

“Mindig azt mondták, hogy húzzunk ki valamit a tananyagból, de ebből az lett, hogy csak nőtt a tananyag mennyisége” – magyarázta Pilz Olivér, aki úgy látja, hogy a hatalmas tananyagmennyiség miatt a középiskolások manapság ugyanúgy “feltuningolják magukat” és dolgozatról dolgozatra tanulnak, mint az egyetemisták. Ezzel az a baj, hogy így a gyerekek nem sajátítanak el mélyebb tudást, miközben a középiskolában pont, hogy egymásra épülnek a tananyagok. “A tananyag nagysága miatt arra sincs idő, hogy a gyerekek kérdezzenek”, magyarázta Pilz, aki szerint nem véletlen, hogy a magyar gyerekek egyre rosszabbul teljesítenek a kompetenciateszteken.

Galló Istvánné és Pilz Olivér a Civil Közoktatási Platform alakuló ülésén az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban február 16-án
©

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a tanároknak is sokat kell tenniük azért, hogy jobb legyen az oktatás: “meg kell újulnunk a módszertanban, hogy élményszerű legyen a tanulás”. Mészáros erről azt mondta, hogy a jelenlegi tanárképzés tantárgyközpontú és nem készíti fel az egyetemistákat arra, hogyan kell a gyerekekkel bánni.

Nem vonzó a tanári pálya

A beszélgetés résztvevői arra is próbáltak választ adni, milyen minta alapján lehetne újjáépíteni a magyar közoktatást. “Nem kell feltalálni a magyar agykutatást” – mondta Varga Júlia, aki szerint más országokban már elég jól összefoglalták, hogyan is néz ki a jó oktatási rendszer. Például úgy, hogy jól érzik benne magukat a tanárok és a gyerekek, akik hasznosítható készségekkel hagyják el az iskolát. Az oktatási rendszere feladata lenne a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása  is, “de ez most nincs így a magyar közoktatásban”.

Varga hozzátette, az is fontos, hogy jó képességű tanárok tanítsanak, akik később is megmaradnak a pedagógusi pályán. Ehhez viszont korrekt fizetés és az szükséges, hogy “értelmiségihez méltó értelmes munkát tudjanak végezni”. Azonban Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint jelenleg nem vonzó a tanári pálya: nincs jogbiztonság, nincs foglalkoztatási biztonság és a “pedagógus-életpályának csúfolt borzalom” is sokakat eltántorít, hogy tanárnak álljon.

“Pontokból már van elég”

Téma volt a Tanítanék mozgalom által szervezett március 15-ei vonulásos pedagógustüntetés is, és az, hogy milyen hatásai lehetnek az újabb megmozdulásnak. Pilz bízik abban, hogy a "nem nagyon ijedős" kormány végül hajlandó lesz érdemi párbeszédet folytatni. Szerinte ugyanis ha néhány héten belül nem történnek érdemi intézkedések, akkor csak egy évvel elodázzák a problémákat és a jövőre érettségizőkkel szúrnak ki. Például azokkal a diákokkal, akiknek a mostani szabályok szerint emelt szinten kell majd érettségizniük az adott szaktárgyból, úgy, hogy még egy mintafeladatsort sem láttak. Pilz szerint ha ezt a szabályt nem vonja vissza a kormány, “abból katasztrófa lesz”. A miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára szerint az is biztos, hogy a mostani rendszerbe már nem érdemes több pénzt feccölni. Egy hasonlattal élve azt mondta, hogy “egy teljesen új kocsit kell venni”.

Pedagógustüntetés Miskolcon február 2-án
©

A PSZ elnöke szerint az lesz a legnagyobb kérdés a tüntetés után, hogyan lehet becsatornázni a különböző szerveződések elégedetlenségét, mert “pontokból már van elég”, mondta arra utalva, hogy a Pedagógusok Sztrájkbizottságának 25 pontos listája mellett többek között a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és legutóbb a PDSZ is bejelentett egy követeléslistát, ezek “viszont nem egy irányba húznak”. Gallóné szerint ott hibáznak a szakszervezetek, hogy tisztán szakmai alapon kezelik az oktatás problémáit, miközben “ezek kőkemény politikai kérdések”. Gallóné hozzátette, fontosak az utcai megmozdulások fontosak, de az, hogy végül mire hajlandó a kormány, az már tárgyalások során fog eldőlni.

A szakszervezet elnöke a beszélgetés végén elmondta, ha úgy alakul, a PSZ kész lesz sztrájkot hirdetni. Igaz, hogy az érvényes törvények miatt ez nem lesz egyszerű. Egyrészt elvileg csak a munkáltatóval, vagyis a Kilkkel szemben lehet sztrájkot szervezni, arról viszont nincs jogi szabályozás, hogyan lehet a kormánnyal szemben sztrájkolni – pedig ez lenne egy esetleges munkabeszüntetés lényege. Másrészt sokan még mindig félnek, ahogy Gallóné fogalmazott: “áttörtünk egy falat, de még csak egy másik cellában vagyunk”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vers mindenkinek: összegyűjtöttük, mely költők kaptak szobrot mostanában

Vers mindenkinek: összegyűjtöttük, mely költők kaptak szobrot mostanában

Publicus: A Fidesz-szavazók negyede nem elégedett a kormány gazdasági intézkedéseivel a járvány alatt

Publicus: A Fidesz-szavazók negyede nem elégedett a kormány gazdasági intézkedéseivel a járvány alatt

Meghalt három koronavírusos beteg Romániában, mert leálltak a lélegeztetőgépek

Meghalt három koronavírusos beteg Romániában, mert leálltak a lélegeztetőgépek