„Nem tudok megszabadulni az irántuk érzett aggodalomtól” – magyarázta az egyik vádlott az Ausztriában levő családjáról. Étvágytalanságtól, álmatlanságtól szenvedek” – gyűrögette nadrágját a sovány, Szíriában arab irodalom tanárként végzett férfi. Ezért írt az ötödrendű vádlott szinte könyörgő hangú kérelmet az ügyészségnek, amelyben újévi jókívánságokkal üdvözli a kormányt, amelynek jóindulatában is bízik. A levelet író vádlott azt is elmondta, hogy öt és hét éves lányai feleségével vannak Ausztriában, tudomása szerint a nagyobbik gyermeke depresszióban szenved.

A 2015. szeptember 16-án, a röszkei zavargás után kiemelt és őrizetbe vett tíz migráns ellen emeltek vádat, akik most tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határátlépés miatt állnak a bíróság előtt. A tíz vádlott meghallgatására két napot szánt a bíróság, közülük, egészségi okokra hivatkozva, hármat azonnal haza is küldött a bíró, őket pénteken hallgatják meg a perben. Közöttük volt a tolókocsis férfi is, egy idősebb asszony és egy bottal járó szintén szír férfi, ők egészségi állapotukra tekintettel házi őrizetben várhatták a tárgyalást is.

Az első öt vádlott nem kívánt vallomást tenni, így a bíró az előállításkor és a nyomozás során felvett vallomásaikat ismertette. Annyit elmondtak magukról, mivel a személyi körülményeikre vonatkozó nyilatkozatot nem tagadták meg, hogy többen közülük hazájuk oktatási rendszerében az alapfokú képzést sem fejezték be, illetve csak éppen azt. Mindnyájan fenntartották korábban tett vallomásukat, amelyekben ártatlannak vallották magukat, az ezekben leírtak szerint a zűrzavarban nem volt világos számukra, hogy megnyitják-e a határátkelő kapuit, vagy sem.

Egybehangzóan állították, hogy egy hangosbemondó utasításait követve, miszerint a betegek és a családosokat átengedik, indultak a kapu felé, ahol ugyan látták a rendőrök sorfalát, de mégis bíztak abban, hogy átengedik őket. A bíróság előtt, ha most újabb vallomást nem is tettek, többségük arról azért beszámolt, hogy családtagjaiktól elszakadtak, s hónapok óta semmi hír nem is érkezett felőlük.

Zűrzavaros fordítások

A 24 éves Mohamed volt az első, aki az előállításkor és a nyomozáskor felvett vallomása után a bíróságon is állt a bíró kérdései elé. A fiatal férfi Szíriában egyetemi hallgató volt egy évig, majd amikor lehetetlenné vált, hogy tanulmányait otthon folytassa, szülei mindenüket eladták, hogy ő Németországba mehessen, és ott tanuljon tovább.

A bíróság előtt azt állította, hogy az előállításakor az őt kikérdező nyomást akart rá gyakorolni, hogy ismerje el, hogy részt vett a kődobálásban, és azt, hogy egy jegyzőkönyvet is alá akartak vele íratni, amelyet nem fordítottak le számára, és amely ráadásul – gyanúja szerint – azt volt hivatott bizonyítani, hogy részt vett a zendülésben. Ekkor a bíró figyelmeztette a vádlottat, hogy nem tehet olyan terhelő kijelentést, amelyben hamisan vádol bűncselekménnyel másokat.

A férfi, hogy ártatlanságát hangsúlyozza, már két beadványt is benyújtott az ügyészségnek. Az egyik beadványt magyarul olvasta fel a bíró, de annak szavai idegenül csengtek a hatodrendű vádlott számára, így állította, hogy azt helytelenül fordították le a címzett ügyészség számára. A férfi azt kifogásolta például, hogy míg a teremben ismertetett levélben az áll, hogy erőszakkal áttörték a kaput, valójában ő maga azt írta ebben a beadványban, hogy megnyílt a kapu és ők áthaladtak azon. A második beadvány lefordított tartalmát a saját eredeti írásával megegyezőnek találta a vádlott. Mindkettő beadványában egyébként a felmentését kérte, mivel álláspontja szerint nem vett részt a zavargásban, szerinte ezt az ott szolgálatot teljesítő rendőrök is tanúsíthatják.

A bíró részletesen kikérdezte a férfit arról is, hogy milyen információkkal rendelkezett arról, hogy milyen okmányokkal lehet eljutni az Európai Unió területére, és tudta – e, hogy Magyarország határán kerítés épült. Mohamed azt állította, hogy érvényes útlevele volt abban az időszakban, azért sietett, hogy még annak lejárta előtt Németországba jusson. Röszkére érve ott a kaput látta, s olyan információi voltak, hogy azt meg fogják nyitni.

A heted rendű, aki megafonnal irányított

A vádlottak közül a legfiatalabbat, a 20 éves szíriai Simát azzal is vádolják, hogy kezében a megafonnal irányította a tömeget és az ősszel készült jelentés szerint a határt lezáró sorompót megemelte, ezért kiemelték, földre terítették. A magas fiú egy hét alatt jutott el a magyar határig, ő arról ugyan hallott már ekkor, hogy kerítés áll a határon Magyarországnál, de úgy értesült, hogy a kapukat megnyitják majd.

A „balhé” után - állítása szerint- ő azt hallotta, hogy a köveket el kell takarítani az útról, majd azt követően nyitják ki a kaput, ezért arabul a takarításra biztatta a tömeget. A bíró a fiatalembert szembesítette a lefoglalt telefonján megtalált képekkel is, amelyeken például vízipipával és fegyverrel pózol egy barátjával. „Ez nálunk természetes, maguk itt Európában nem tudják, hogy mi zajlik nálunk, mindenkinek van fegyvere. Én is tudom használni, de soha nem harcoltam. Az Iszlám Államtól meg kell védenünk magunkat. Öt évvel ezelőtt még kést sem viselhettünk” – fűzte hozzá a fotón látottakhoz a férfi.

A heted rendű vádlottal kapcsolatos szakértői véleményeket is ismertetett a bíró, amelyek azt voltak hivatottak alátámasztani, hogy Röszkén lőfegyver használatának közelében tartózkodott, ugyanis a szakértők megállapították, hogy „kézfején olyan szemcsék mutathatók ki, amelyek 1995 előtti katonai felhasználású csappantyú gyúeledéből származhat”. Egyébként a 20 éves férfi sem tett vallomást a bíróság előtt, ahol egy beadványát is ismertették, amelyben azt kéri, hogy tegyék számára lehetővé azt, hogy édesanyjával felvegye a kapcsolatot.

A tárgyalás pénteken a nyolcad, kilenced és tized rendű vádlottak meghallgatásával folytatódik, akik házi őrizetben várták a tárgyalás kezdetét, mivel egészségi állapotuk miatt nem tarthatók a szokványos őrizetben. Az egyikük tolókocsiban, a másik bottal közlekedik. Az idős szír asszony szinte folyamatosan sír. A vádlottak után a tanúkat fogják meghallgatni a szegedi bíróságon, a tárgyalási napokról később rendelkezik a bíró.