Európa egyelőre nem tud mit kezdeni a ténnyel, hogy másod- és harmadgenerációs bevándorlók, akik Európában születtek, európai iskolába jártak, fogékonyak a radikális eszmékre, a szélsőséges propagandára. Európának meg kell találnia ennek az okát, és a problémákat nem lehet nemzetállami szinten megoldani, csak európai szinten – mondta a műsorban a politikus, aki Skype-on keresztül nyilatkozott.

Alexander De Croo úgy látja: az európai integráció elmélyítése orvosolhatja az európai országok mostani problémáit, és igennel felelt arra a kérdésre, hogy egy közös európai titkosszolgálat létrehozása segíthetne-e megelőzni a jövőben a párizsihoz és brüsszelihez hasonló tragédiákat.

Európa egyik legfontosabb problémája szerinte épp az Iszlám Állam szíriai és iraki meggyengüléséből adódik, abból, hogy ennek következtében a terrorszervezet tevékenysége és fő hadszíntere átkerül Európába. Európának erre a kihívásokra a határok megszüntetésével és még nagyobb integrációval kell válaszolnia – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogyan alakulhatott ki az utóbbi évtizedben Brüsszel Molenbeek negyedében olyan helyzet, amely lehetővé tette a párizsi és brüsszeli vérfürdőért felelős dzsihádista sejt kifejlődését, De Croo azt válaszolta: minden olyan európai város küzd ezzel a problémával, ahova nagy létszámú bevándorló közösség érkezett az elmúlt évtizedekben, és szerinte nem az a megoldás, hogy az európai országok „ujjal mutogassanak egymásra”.

A belga miniszterelnök-helyettes szerint nincs ellentmondás a biztonság és az alapvető szabadságjogok között, és a fentiek közötti egyensúly megtartása mellett kell sokkal keményebben fellépni az Európát fenyegető csoportokkal szemben.

Arra a kérdésre, hogy készül-e Belgium a menekült- vagy bevándorlási politikájának felülvizsgálatára, Alexander De Croo gigantikus illúziónak nevezte, hogy ez a kérdés nemzetállami szinten kezelhető lenne. Szerinte  az egyetlen előrevezető út az egységes menekültpolitika, ahol mind a 28 ország kiveszi a részét a szükséges erőfeszítésekből.

Arra a kérdésre, hogy Belgiumban készülnek-e valamiféle jogszabály-módosításra a hatékonyabb fellépés érdekében, azt válaszolta: az elmúlt években megkezdődött a belga jogalkotás reformja, és az új ellenség elleni harc újfajta megoldásokat igényel. Hangsúlyozta: a jól körülhatárolható és viszonylag kis létszámú gyanúsítotti csoportokkal szemben keményen fel kell lépni, ennek azonban nem szabad az állampolgári jogok korlátozásához vezetnie.