Az alaptörvény módosításához szükséges ötpárti egyeztetésre hívta az ellenzéki pártokat a kormány pénteken délelőttre a Honvédelmi Minisztériumba (HM). 

A frakcióvezetők múlt héten a Belügyminisztériumban (BM) egyeztettek a kormány terrorellenes intézkedési terveiről, akkor az egyeztetés után az ellenzék úgy nyilatkozott, hogy hajlanak a megegyezésre, ha tényleg úgy változtatják meg a javaslatot, ahogy arról megállapodtak. A megbeszélések ezen a héten a Honvédelmi Minisztériumban folytatódnak, ahol az alaptörvénynek a terrorizmus elleni akciótervvel összefüggő lehetséges módosításáról tárgyalnak majd.

Harangozó Tamás és Molnár Zsolt MSZP-s képviselők azonban az egyeztetéssel kapcsolatban közölték, a péntekre összehívott ötpárti egyeztetésre a Honvédelmi Minisztérium ugyanazt az "országos felháborodást kiváltó" javaslatát küldte meg, amit januárban is a parlamenti pártok elé terjesztett, ebben pedig a kormány a javaslat alapján pontosabban meg nem határozott "terrorfenyegetettségre" hivatkozva lényegében "háborús állapotot" jelentő különleges jogrendet vezethet be.

A javaslat szerint drasztikusan korlátozhatnák az állampolgárok alapvető szabadságjogait, átvehetnék az elektronikus médiát, és ellenőrzésük alá vonhatnák, illetve korlátozhatnák a telefon- és az internetszolgáltatást. Mindezt hatvan napig bármiféle országgyűlési vagy egyéb kontroll nélkül megtehetnék. Hatvan nap után is csupán a rendelettel bevezetett intézkedések egyszeri kétharmados megerősítése elég lenne ahhoz, hogy korlátlan ideig fenntartsák a háborús állapotot.

"Nincs miről tárgyalni, mert ez a javaslat nem a magyar emberek biztonságáról, nem a terrorizmus elleni harcról, hanem pusztán a Fidesz korlátlan hatalmáról, a polgárok jogfosztásáról és az országgyűlési ellenőrzés kiiktatásáról szól" - közölték.

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter még március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. Pintér Sándor akkor azt mondta: áprilisra szeretnék elkészíteni a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd. Módosítanák az alaptörvényt és több kétharmados jogszabályt is. Honvédelmi területen az alaptörvényt érinti módosítás, emellett a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt és a büntető törvénykönyvet is módosítanák.