„Sztrájk ide vagy oda, én elsősöket fogok beíratni április 15-én” – mondta el egy fővárosi általános iskola igazgatóhelyettese arról, hogy mit szól a két pedagógus-szakszervezet által pár nap különbséggel meghirdetett két munkabeszüntetéshez. Nemcsak az általános iskolai beiratkozás, hanem a közelgő érettségi miatt is van, aki aggályosnak tartja azt, hogy április 15-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), április 20-ra pedig a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és két másik szakszervezet közös sztrájkbizottsága szervez sztrájkot.

Egy középiskola igazgatója például a hvg.hu-nak arról beszélt, ilyen időszakban nem szerencsés két sztrájk: „Már a végzős tanulókat zárjuk le, ellátjuk őket az utolsó jótanácsokkal, a lelkiismeretes tanár ilyenkor már minden órát nagyon fontosnak tart”. És míg korábban az ott dolgozók fele nyilatkozott úgy, hogy részt venne egy sztrájkban, most már sokan vívódnak: demonstrálnának az oktatásirányítás problémái miatt, de az órájukat a végzős osztályokban nem akarják elhagyni. Az igazgató azt mondja, biztosítja, hogy aki akar, az egy nagyobb arányú sztrájk esetén is taníthasson.

Élőlánc a Teleki Blanka Gimnázium előtt 2016. március 30-án.

Túry Gergely

Miután az április 15-i figyelmeztető sztrájk csak két óra hosszú, így aznap utána még még lesz tanítás, de ha a 20-i "rendes sztrájk" során nem lesz tanítás, azt be kell pótolni – mondja az igazgató. Egy kiskapu van: ha maradt még az igazgatónak „szabadnapkerete”. Ahol nem, ott a gyerekek rosszul járhatnak: előfordulhat, hogy szombaton vagy az érettségi szünetben be kell menniük. „Ez pedig visszafele sülhet el” – mondja az igazgató.

Egyébként még az sem kizárt, hogy az érettségi időszakába is belecsúszik az akciósorozat: a szervezők ugyanis a kedden tartott sajtótájékoztatójukon nem tudták garantálni ennek ellenkezőjét. A PDSZ elnöke, Mendrey László azzal védekezett, ha ez így történik, az nem csak az ő felelősségük.

Egy másik igazgató a hvg.hu-nak az egymást követő két sztrájkról azt mondja, az egész nincs jól előkészítve, túl gyors a tempó, egyik napról a másikra nem lehet ilyen döntéseket meghozni. „Ez egy jogos felháborodást zsákutcába vihet” – fogalmazott névtelenséget kérő forrásunk, aki a 20-i, PSZ-es akciót szervezettebbnek tartja. Ezt egyébként heteken át tartó sztrájkbizottsági tárgyalások előzték meg.

Mi lesz a gyerekekkel?

A 15-i kétórás figyelmeztető sztrájk alatt biztosan, a 20-i egész napos akció alatt pedig valószínűleg minden iskolában biztosítják a gyerekek felügyeletét, szórakoztatását és étkezését, bár a szakszervezetek abban bíznak, a szülők – támogatásukat kinyilvánítva – nem küldik arra az időre óvodába vagy iskolába a gyerekeket. 

Ha a tantestület 30-40 százaléka sztrájkol, azzal már meg tudják bénítani a tanítást egész napra – mondja a nagyobb akció egyik szervezője, a PSZ-elnök Galló Istvánné. Aki ugyanis nem sztrájkol, a gyerekekre felügyel. Azokon a helyeken, ahol a tantestületnek csak 10 százaléka csatlakozik, az intézményvezető döntése alapján előfordulhat, hogy csak egyes órák maradnak el, míg másokat megtartanak. Ahol mindenki sztrájkol, ott a kollegák megegyezésén vagy az igazgató döntésén múlik, ki vigyáz a gyerekekre.

Túry Gergely

A sztrájkoló pedagógus füzetet nem javíthat, szertárt nem rendezhet, viszont az iskolát sem hagyhatja el, így most nem lesz faültetés és kültéri móka, mint a polgári engedetlenség alatt – mondja Gallóné.

Egy okból maradhat el a sztrájk

A felettesek túl nagy mozgásteret nem hagytak a sztrájkra: mivel annak során elégséges szolgáltatást kell nyújtaniuk az intézményeknek, nézetkülönbség alakult ki arról, hogy ez mit takar. A Klik és a kormány a még elégséges szolgáltatás azt jelenti, hogy minden iskolában van felügyelet. Ebbe a PDSZ már belement, bár Mendrey diktátumnak tartja a Klik feltételét, de vélhetően 20-án sem lesz máshogy.

A három szakszervezetet tömörítő Pedagógusok Sztrájkbizottsága azonban egy 2013-as bírósági döntés alapján azt ajánlotta, tankerületi szinten oldják meg a felügyeletet, ebbe viszont a kormány nem ment bele. Információink szerint nem fogadták el a kompromisszumos javaslatot sem, amely a résztvevők számának előzetes felmérése alapján döntött volna a felügyeletre kijelölt intézményekről. Miután a bíróságon jogerősen már nem lehet végigfuttatni az ügyet, így a szakszervezetek nagy valószínűséggel belemennek a feltételekbe, hogy a kitűzött dátum maradjon.

Galló Istvánné a hvg.hu kérdésére azt mondta, szerinte még így is van értelme a sztrájknak. A megmozdulás egy esetben marad el: ha megállapodnak a kormánnyal, amelyre a hétfői forduló alapján viszonylag kevés az esély.

Két sztrájk – kioltja vagy erősíti egymást?

Bár a szervezők is hallanak olyan véleményt, hogy a sok akció kiolthatja egymást, Galló Istvánné szerint a kettő inkább erősítheti egymást. Mindkét munkabeszüntetést támogatja a korábban polgári engedetlenséget hirdető Tanítanék mozgalom és a Civil Közoktatási Platform is. Előbbi képviselője, Törley Katalin azt mondja, ez az egész beleillik a fokozódó nyomásgyakorlásba, amit március 15-én hirdettek meg. Mivel ez nem a jogszerűség határán táncoló polgári engedetlenség, hanem sztrájk lesz, csatlakozni hozzá veszélytelenebb, mert nem lehet munkajogi következménye. Emiatt a korábbinál több résztvevőre számítanak a szervezők.

Pilz Olivér, Törley Katalin és Pukli István a Tanítanék mozgalom sajtótéjékoztatóján az első ultimátum határidejének lejárta után 2016. március 24-én.

Fülöp Máté

A szakszervezetek szerdán még tárgyalnak a kormánnyal, viszont a Civil Közoktatási Platform hiába hívta kedden reggelre tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőit, azok nem jelentek meg. A helyszínen a platform egyik szóvivője, Ercse Krisztina azt mondta, nem engedik, hogy a kormány elbújjon a számonkérés elől. Ugyanitt Törley Katalin bejelentette: azt kérik az iskoláktól, mindenhol alakuljanak meg a „kockás körök”, helyi szinten gondolják végig, mit tudnak tenni a tantestületekben a nyomásgyakorlás érdekében.

Nemcsak a civilek, a szakszervezetek is azt ígérik, ha nem érnek el eredményt az első sztrájkokkal, folytatják. Azt azonban egyik elnök sem árulta el, hogy mivel, Mendrey László is mindössze egy „nagyobb megjelenésről” beszélt.

Kérdés, hogy a résztvevők meddig bírják, kifulladhat-e az akció. Ezt ellentétesen ítélik meg a hvg.hu-nak nyilatkozó iskolavezetők: van, aki nem érez semmilyen zökkenőt, más szerint lelassulhat a folyamat, ám úgy véli, ha nem lesz változás, szeptemberben újrakezdődik minden.

Törley Katalin azt mondja, inkább attól tart, hogy eljöhet egy fáradási pont, ám ha nem lesz változás, a jövő tanév olyan tragikusan kezdődik el, hogy egy kis szikra is elég lesz, hogy újra belobbantsa az elégedetlenséget. Több nyilatkozónk is azt mondta, a kormányzati kommunikáció gondoskodik arról, hogy a lelkesedés ne hagyjon alább.